would you promise me

we'll be best friends for eternity

Kifésülöm a hajam, majd felveszem az esőkabátomat és becsukom magam mögött az ajtót. Imádom Londont, minden egyes szegletét, az embereket, teát, tehetségkutatókat és a többi TVs showkat, de ez az állandó esőzés néha igazán lelombozó tud lenni. Az itteni emberek persze már hozzászoktak, ahogy én is, de igazán hálás tudnék lenni egy kis napsütésért. Ha rossz passzban vagy, és nem vagy nagy esőkedvelő, biztos még inkább érvágós hangulatod lesz. Most éppen nem esik, de ez nem jelent semmit. Lehet kimegyünk és bő félóra múlva teljesen elázunk Faithtel. Vagyis én már nem, de remélem neki is volt annyi esze, hogy egy esernyőt vagy kabátot berakott a táskájába. Ő már hamarabb elindult, nekem még el kellett intéznem valamit. Egészen pontosan beszélni Nickkel, hogy kicsit ráhangoljam a randijára Phoenixel. Olyan aranyosak lennének együtt, és mindkettőnek bejön a másik, mi kel még? Csak az idióta, elnézést imádni való bátyám berezelt, hogy nem tud megfelelni neki, és fél, hogy valami rosszat mond. Mondjuk jótól kér tanácsot, én sem ismerem annyira bff-esen, és Ő olyan kérdéseket tett fel, amire szerintem maga Nix sem tudja a választ. Végül annyit mondtam neki, hogy legyen önmaga és elbűvölő.   
Miután leraktam a telefont gyorsan összekaptam magam, hogy Faithnek ne keljen a végtelenségig rám várnia, meg amúgy sem vagyok egy késő fajta. Én se szeretem, ha megváratnak, akkor én miért szúrnék ki mással?
Ahogy leérek az egyetem bejáratához barátnőm vörös haját messziről észreveszem. Mosolyogva gyorsítok lépteimen, majd ahogy mellé érek gyorsan megölelem. Mintha nem 20 perce találkoztunk volna utoljára. De aki ismer az tudja, hogy imádok ölelkezni.
- Mehetünk? - Kérdezem mosolyogva, miközben elindulok az egyik utca felé. Remélem nem valami zsákutcába vezetem el magunkat, mert akárhogy is itt nőttem fel, bármikor lazán eltévedek. És ez a gazdagabb rész, ami egy labirintussal ér fel nekem. Annyit már megtanultam hogy kell hazamenni, de ez az egy, amiben biztos vagyok.
- Van már terved merre, vagy csak úgy spontán? - Fordulok Faith felé. A legjobb barátom gimi óta, Ő minden titkom tudója. Még azt is tudja, hogy Nickkel nem csak ketten voltunk testvérek... De persze ugyanez kölcsönös, tudom, hogy Faith is Westburry. Először sokkolt, ennyi erővel simán lehetne hercegnő is, de Ő inkább nyomiskodik velem. Imádom, nélküle biztos leugrottam volna az egyetem tetejéről. Nem mintha öngyilkos hajlamaim lennének, de kiközösítettként élni nem egy leány álom. De ha ilyen barátod van, még azt is el lehet viselni.