2013 őszét tapossuk, és belekezdünk az új iskolaévbe. A kabátokat szorosan húzzátok magatokra, és rétegesen öltözködjetek,
mert London nem a napsütésről híres! A Westburry-t meg mintha kerülné a fény...
Miss Cheryl Westburry
idege és türelme felmondta a szolgálatot, így végérvényesen is elhagyta az intézményt.
Helyét a bátyja, Atticus Westburry veszi át, aki ugyanolyan megromlott, mint a család többi tagja...
◯ az oldal 2013. július 3-án megnyitotta kapuit! ◯mivel a játékosok nagy része inaktív, nekünk meg bazira nincs kedvünk mindenkit egyesével faggatni a maradásáról, kérem az aktívokat, hogy foglalják le újra az avatarjaikat! köszi szépen! ◯ a mesélőről bővebben tudtok információt szerezni ITT! ◯ a karácsonyi ajándékozásra a jelentkezés lezárult
Statisztika
◯ I'm a princess ↠ 12 ◯ ◯ I'm a prince ↠ 12 ◯ ◯ I'm a lucky ↠ 9 ◯ ◯ I'm a normal person ↠ 11 ◯ ◯ I'm a teacher ↠ 5 ◯ ◯ I'm the addicted one ↠ 7 ◯ ◯ I'm a headhunter ↠ 4 ◯
◯ boys ↠ 27 ◯ ◯ girls ↠ 42 ◯
Parafatábla
credit
Az oldal ötlete az elbűvölő Faith Messie és Atticus Westburry fejéből pattant ki. ◯ A képek nagy része a google-ból származik. ◯ Az oldal külsejét, és a template-eket dory készítette. ◯ A színek és képek módosításait a STAFF csapat végezte el.
Hozzászólások száma : 19 Join date : 2013. Jul. 06. Age : 40 Tartózkodási hely : london
Tárgy: harry & andy | together Vas. Nov. 17, 2013 7:32 pm
Mosolyogva készültem a találkozóra. És bár szinte mindig egy bizonyos izgalommal várom, hogy láthassam őt, ez most kicsit másabb volt. Aminek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy lakást nézünk, és számomra ez hatalmas dolog. Még akkor is, ha lehetséges, hogy nem ez lesz az, és hónapokba fog telni, mire találunk valami olyat, ami mindkettőnknek megfelel, minden szempontból. Viszont ez volt az első, és azt hiszem, hogy teljesen érthető, hogy miért váltott ki belőlem ilyen hatást. Felvettem a kedvenc szűk farmeromat, aztán úgy ítéltem meg, hogy az idő pont olyan, hogy elég, ha csak egy pulcsit veszek magamra, és utána elindultam oda, ahol megbeszéltük a találkozást.
- Szia – mosolyodtam el, ahogy megláttam őt, aztán odaléptem hozzá, és egy rövid csókot nyomtam a szájára. Tudom, hogy ilyeneket se nagyon szabadna csinálnom, mert akár bajunk is lehetne belőle, de.. ha a közelben volt, már az is csodának számított, hogy ennyire tudtam magam korlátozni. – Itt van a közelben? – ismertem a környéket, de nem tudtam, hogy pontosan hova megyünk. – Tetszik a nadrágod – mondtam egy félig elfojtott vigyorral az arcomon, és azt már csak gondolatban tettem hozzá, hogy nem csak a nadrágja tetszik, hanem.. De tudja Ő, hogy mire céloztam. – Mehetünk, édes? – elmosolyodtam, és közben megfogtam a kezét. – Annyira... kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, bár a környék szerintem nagyon jó, innen én is be tudok járni, meg neked sincsen messzebb, igaz? És azt hiszem, hogy van itt egy zöldséges, ahol gyönyörű dolgok szoktak lenni, csak nekem kiesik, így ritkán járok ide, de tényleg sokkal finomabbak, mint amit a szupermarketben kapni, és.. – hirtelen elhallgattam, aztán megköszörültem a torkomat. – Inkább.. szólj rám, ha túl sokat beszélek, és ráadásul még hülyeségeket is – halkan nevetve megráztam a fejemet, aztán csak rápillantottam, és szépen rámosolyogtam.