Jeremy Kevin Lincolns

• 1990. 08. 21. • 23 • foglalkozás: tanuló • louis tomlinson • i'm a prince •

• ELŐTÖRTÉNET
23 éve láttam meg a napvilágot, ami azért vicces, mert ez, azt jelenti, hogy elég öreg vagyok, pedig nem érzem magam annak. Mondjuk ha otthon vagyok ez nem így van. Olyankor öregszem, vagy 60 évet a szüleim mellett. A sok kifinomult majom, nem tud másról sem beszélni, csak régi dolgokról, bakelitekről és keringőzenéről beszélnek. Már amikor barátságos pillanatuk van és nem nevelnek. Igen még ennyi időse is ez a legjobb dolguk és, bárhogy próbálok menekülni ez ellen lehetetlen. Pedig beakartam költözni a Westburry kollégiumába is, de nem hagyták nekem, mondjuk itt sem szeretek lenni. Nem bírom azokat az alakokat akikkel egy iskolába járok, legalábbis a felsőbb réteget. Annyira beképzeltek és mindenük a pénz, pedig sokkal jobb lenne, ha kissé észhez térnének, hiszen pénzen nem lehet boldogságot venni. Mondjuk ezzel sokan vitatkoznának velem, ahogy a szüleim is. Mi vagyunk az egyik leggazdagabb és legkeményebb család, de én ezt szívesen letagadnám. Szívesebben lennék egy kis senki, mert akkor legalább nem kellett volna átélnem azt, amit átéltem gyerekkoromban. Olyan keményen tanultam gyerekkoromban, mint ahogy senki. Szinte kiképzésen mentem át, mint a katonák, de túléltem és ebben csak a zene segített. A zene az életem része lett, átsegített minden bajon és gondon és az volt az egyetlen olyan dolog, ami miatt bírtam az életemet, vagyis csak elviseltem. Igazából semmim sincsen a zenén kívül, de ezzel se nagyon mentem semmire, mert a szüleim ezt utálják. Mikor beálltam az iskola zenekarba, akkor is rájöttek, akármennyire is titkoltam előlük és kiszedtek onnan. Tényleg mindenben keresztbe tesznek nekem, pedig én jól tanulok, 2 hangszeren is játszom, persze a zongora csak miattuk van, de ők ezt nem értékelik annyival, hogy hagyják, hadd éljem az életem. Kerülök mindenkit a suliban, aki olyan családból jött, mint én, próbálok még csak szóba sem kerülni velük, mert jobban szeretek nélkülük lenni, de ez úgy tűnik a többieket nem érdekli. Mondjuk itt leginkább, csak egy lányra gondolok. Engem érdekel a véleménye és Ő is érdekel, szeretném jobban megismerni, de Ő nem hagyja. Pedig tényleg az minden vágyam, hogy megismerjen, minden hátsó szándék nélkül.

ez egy igazán tetszetős előtörténet volt, benne csupa igaz gondolatokkal a gazdagokról, bár a bakelitlemezen azért felnevettem. talán, az ilyen gazdag családok mind ilyenek lehetnek.
szép gondolatok is voltak az előtörténetedben, például, hogy pénzen nem lehet boldogságot venni. bár a boldogság mindenkinek relatív, mert pénzen ribancokat is lehet venni... már elnézést:D
a huszonhárom éves kor pedig nem is idős!
örülök, hogy megjöttél, hiszen az én fejemből pattantál ki Pallasz Athéném, pár a harci díszed sincsen meg, és a nemi szerved sem passzol... De mindegy, kapd el Georgie-t, ám előtte nyomás avit foglalni!