Yvonne Seears

• 1993. 07. 10. • 20• foglalkozás: tanuló • play by: Taylor Momsen • I'm a lucky•

• ELŐTÖRTÉNET

Yvonne nem született sem gazdag, sem híres családba, és mondani sem kell, a család a születése után sem vált sem híresebbé, sem gazdagabbá, három gyerek épp eléggé le tudja szívni a családi kasszát ahhoz, hogy az még véletlenül se induljon gyarapodásnak. Két fiú, egy öccs és egy báty, Yvonne pedig középen, talán ezért érezte és érzi még néha ma is úgy, hogy valamivel több figyelmet is kaphatott volna a szüleitől. Sosem volt elég nagy, hogy teljesen önállóan intézhesse a dolgait, de ahhoz sem volt elég kicsi, hogy ő legyen a dédelgetett picúrka, na nem mintha fújna ezek miatt a testvéreire, velük köszöni szépen, remek viszonyt ápol mindmáig.
Persze a kitörésre mindig akad lehetőség, még ha azt néha nehéz is megtalálni. Yvonne számára ez a tanulás volt, elsős kora óta példás szorgalommal tanul, ez az igyekezet pedig többnyire meghozza a várt eredményt. Van, hogy egészen hamar, de megesik, hogy több hónapos, vagy több éves munka szükséges hozzá, mint például a Westburrybe való felvételhez, ha valamiért, akkor ezért aztán igazán meg kellett dolgoznia ennek a halk szavú, elismerésre szomjazó lánykának. Azzal viszont csak az első napokban szembesült, hogy itt már nem elég csak a tanárok jóindulatát elnyerni, a sikeres boldoguláshoz legalább ilyen fontos a megmondóemberek, divatdiktátorok és a többi hasonszőrű diák kegyeibe férközni, vagy legalább azt elérni, hogy ne legyenek rossz véleménnyel rólad. A probléma megoldása egyszerű, de igen fájdalmas volt, Hilary Waldorf „szolgálói” közé szedődött, hogy a sok kulimunkáért cserébe néha őt is érje egy kis aranyszínű, meleg dicsfény.

Életkép:
Yvonne az izgalomtól görcsölő hassal, kiszáradt torokkal, egy átdolgozott éjszaka után őbajkeverősége Hilary tulajdon színe elé járul, kezében egy frissen kinyomtatott házidolgozat, a saját keze munkája, de beadni nem ő fogja, hanem a lány középen, akit olyan sokan vesznek körül és akinek minden szavát, ohaját és sóhaját lesik a többiek, akire hősnőnk meglehetősen irigy és akinek mostanában olyan rengeteg mindent megtesz. Yvonne motyog valamit, majd átadja a lapot, aztán új utasításokkal látják el és elbocsájtják. Örülni pedig örülhet magában, hogy milyen jól végzi a dolgát..

ne hagyd, hogy elnyomjanak, főleg, ha egy ilyen lángelme vagy, és képes vagy küzdeni is. harcolj ki magadnak egy kis hírnevet, hiszen te ennél többre vagy képes! főleg, ha egy ilyen szép, kerek előtörténetet hoztál létre, melynek az utolsó részét láttam pörögni a szemem előtt.
csak így tovább! nyomás avit foglalni