Welcome to Westburry
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Latest topics
» the monsters walk among us
Szomb. Jan. 04, 2014 10:11 am by Stephen Deschanel

» Gang Wars - Once upon a time...
Szomb. Jan. 04, 2014 10:06 am by Stephen Deschanel

» Byron&Bryana
Pént. Jan. 03, 2014 10:18 pm by Byron Donovan

» Keresett karakterek
Pént. Jan. 03, 2014 12:33 pm by Alice Westmister

» Játszótárs-kereső
Pént. Jan. 03, 2014 9:51 am by Alice Westmister

» Alice Westmister
Pént. Jan. 03, 2014 8:26 am by Stephen Deschanel

» Salem Memories
Pént. Jan. 03, 2014 12:30 am by Stephen Deschanel

» The Hogwarts Experience
Pént. Jan. 03, 2014 12:23 am by Stephen Deschanel

» Elkészültem! - avagy jelentsd, ha készen vagy
Csüt. Jan. 02, 2014 9:21 pm by Alice Westmister


Share | .
 

 Atticus & Rosie - csóró negyed;;

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
my pretty face
avatar

I'm a lucky

this is me

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 25
Tartózkodási hely : ⊰ london.



TémanyitásTárgy: Atticus & Rosie - csóró negyed;;    Szomb. Szept. 28, 2013 7:41 pm

Atticus & Rosie

Mindig azt hittem, hogy bár nem lakunk a luxus villákban, de legalább biztonságos helyen vagyunk. Itt csak olyanok élnek, akik a középosztály alját erősítik, egymásra senki nem féltékeny, hisz nincs is mire. A szomszédságot mindenki ismeri, jóban is vannak egymással. Na meg, a kutya se akar ilyen helyre betörni. Mit tudna innen elvinni? Egy TV-t, pár ékszert? Bárhol jobb fogásuk lehet. Ezért is érezem magam itt biztonságban. Emlékszem, kiskoromba is ezeken az utcákon játszottam a barátaimmal, itt szánkóztam először. Anyáék bármikor megengedték, hogy sötétedés után szaladjak át bárhová. Jó pár év eltelt azóta, s pont ezért sokakkal ellenben nem félek most sem a sötétben egyedül sétálni. Ezzel az érzéssel és Katy Perry-től a Roarral a fülemben veszem irányba otthonomat, amikor valaki megkocogtatja a vállamat. Kisebb szívroham jön rám, gyorsan kikapom a fülest, és hátrafordulok. Gyorsan végigmérem a az alakot az utcalámpák fénye alatt. Barna haj, barna szem, 30-40 év körüli férfi átlag magassággal. Egy mosolyt csúsztatok az arcomra, majd egész testemmel felé fordulok.
- Segíthetek valamiben? - Nézek rá kedvesen. Ha útbaigazítás kell a legjobb emberhez fordult, úgy ismerem a környéket mint a tenyeremet.
- Pakold ki a táskád kislány. - Értetlenül nézek rá, a táskámat csak még jobban szorítom magamhoz. Tényleg ki akarnak rabolni? Elkezdek pánikolni, nem tudom mihez is kezdhetnék most. Minden porcikámmal remegek, tekintetem halál félelmet sugároz. Fussak? A lakás közel van, biztos utol érne, amíg megkeresem a kulcsot és beletalálok a zárba. - Mi van, nem hallasz? - Taszít rajtam egyet, így egyenesen a falnak esek. Tényleg az lenne a legjobb ha oda adnám, de most mindennél nagyobb szükségem van a pénzre. Jövőre végzek és a diákhitelem is egyre csak fogy.
- Cs-cs-csak egy telefonom van. Az is ezer éves darab. - Nem tudom mikor kezdtem el sírni, csak azt hogy most már patakokban hullanak könnyeim. A férfi hangosan elkáromkodja magát, majd kezét ütésre emeli. Összehúzom magam, azt hiszem engem akar megütni, de csak a falba boxol.
- Tudsz te mást is adni... - Egyik tincsemet kezdi el ujja körül tekergetni,mire próbálom ellökni magamtól. Nem, ez nem lehet! Próbálom ütni, rúgni, de mintha 100 kilo súlyt raktak volna rám, túl nehéz volt és teljesen a falnak préselt.
- Ne, kérem ne! Segítség! - Sipítok könnyeimmel küszködve. Ameddig lélegzem egy újjal sem nyúlhat hozzám, ez a szemétláda. De akármennyire is próbálom ellökni, mintha minden érintésemtől új erőre kapna, még erőszakosabban közeledik. Kezei külső combomon futnak végig kínzó lassúsággal. Felfordul a gyomrom tőle, és mintha senki nem hallana meg. Kérem, segítsenek, valaki!


bocsánat nagyon rossz lett, a következő jobb lesz. Embarassed 

_________________
there's something in the water and i do not feel safe
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 86
Join date : 2013. Jun. 09.
Age : 33



TémanyitásTárgy: Re: Atticus & Rosie - csóró negyed;;    Hétf. Szept. 30, 2013 1:20 pm











Ro, te vagy az?


Nos, nem. Én nem... Én egyáltalán nem néztem bele Rosie mappájába... Az adatait meg sem lestem! Ugyan már, egy ilyen dolog nem lenne méltó hozzám. A sors szele csakis véletlenül fújt erre az egyik kevésbé feltűnő, fekete és sötétített ablakú kocsimban.
A hatodik cigi lógott ki a számból, már szinte fel sem tűnt az illata, ami belepte az egész autót. Vagy talán a vodka nyomta el, amivel néha megnedvesítettem a számat? Az egészségtelen illat mellé még Justin Bieber elviselhetetlen hangja is társult - és a kettő közül ez feltűnt, és nehezen viseltem el. Kezemmel a rádió felé nyúltam, hogy valami normálisabb zenét keresek, miközben valaki csak folyamatosan a Lolly-t énekelte. Féltem, hogy sosem fog kimászni a refrén a fejemből.
 Megnyomtam a gombot, amitől megkellet volna szűnnie ennek a zenének, és egy másik csatornára kellett volna váltania. Ám ahelyett, hogy elhallgatott volna Justin Bieber, megakadt a hangja, és változatlanul csakis a Lolly-t énekelte. Még egyszer megnyomtam a gombot, az újra és újra, míg nem az aprócska alkatrész le nem pottyant.
 Hangosan káromkodva álltam félre az utcán. Miután kézzel nem értem el eredményt, a lábammal kezdtem rugdosni a szerkezetet. A Lolly refrénbe már egy segítséget kérő női hang is betársult. Csakhogy a dallal ellentétben ez idevaló és életszerű volt.
 Az ülésbe merevedve hallgatóztam, majd körbekémleltem. A lámpák fénye két alakot világított meg az egyik falnál. A szívverésem felgyorsult, az adrenalin pedig beszökött az ereimbe. Hangosan kicsaptam a kocsiajtót, és mindenféle segítőeszköz nélkül a két idegen felé rohantam. Közben persze nem feledkeztem el a csuklyám jótékony takarásába burkolózni.
 - Hé! Maga ott! - emeltem fel a kezem az alakra mutatva. Minél közelebb értem, annál jobban világosodott meg a szemem előtt a helyzet. A falhoz szorított ismeretlen egy nő volt. Vékony combjain vándorolt a férfi keze. Nem igazán tudtam elképzelni, hogy szenvedélyből estek egymásnak.
 - Vegye le a hölgyről a kezét! - kiabáltam a férfira, aki most végre felém is fordult. Átlagos arc, barna haj és barna szem. Nem nézett ki úgy, mintha jó kondiban lenne, inkább eltunyultnak látszott.
 Megragadtam a felsőjét, és elhúztam a zokogó nőtől. Ránéztem a nőre, de semmi sem maradt meg az arcából, ám mintha a szívem még ennél is gyorsabb ütemre kapcsolt volna a dühöm mértékével párhuzamosan. A mocskos szavas vízfolyásként áramoltak ki a számból.
- Undorító, ocsmány, kielégítetlen - soroltam a mellékneveket, amikhez folyamatos ütések járultak. Az elején még próbált visszaütni, egyszer sikeresen eltalálva az arcomat. Az indulattól nem éreztem a fájdalmat, de a vér sós ízét a számban már igen.
 Padlóra küldve a pasi kijátszotta az utolsó kártyáját: egy kést halászott elő a zsebéből, hogy aztán mélyen a lábamba mélyessze.
 A megsebzett bal lábam megremegett, én pedig kezdtem elveszíteni az egyensúlyomat. De a kezem sértetlen volt, így még pár ütéssel biztosítottam a férfi harcképtelenségét.
- Így próbálkozzon még egyszer a gyengébbik nemnél! - köptem a szavakat nehezen lélegezve, de azért vicsorogva. Elégedetten néztem, ahogyan megsebesült kutya módjára elcammogott a férfi.
- Megérték azok az önvédelmi órák... - vigyorogtam magam elé, aztán a földre vágódtam. Nem, nem direkt tettem, hanem elvesztettem a lábam feletti kontrollt.
- Hölgyem, a világért sem akarom felborítani a lelki nyugalmát ennél is jobban, de megtenné, hogy a kocsimhoz segít? - kérdeztem anélkül, hogy a nőre néztem volna. De a lelkem sajgott, kiáltozott, hogy emeljem fel a fejemet.





Tagged to:Ro ♡|Word count:számold meg!Wink|Look: KATT.|notes: ne butáskodj, tökéletes lett cheers 


Made by Mira  ˆ@ Specto.  2012.

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://westburry.hungarianforum.com
my pretty face
avatar

I'm a lucky

this is me

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 25
Tartózkodási hely : ⊰ london.



TémanyitásTárgy: Re: Atticus & Rosie - csóró negyed;;    Csüt. Nov. 28, 2013 2:21 pm

Atticus & Rosie

Talán van egy őrangyalom, aki most akarta tudatni, hogy jelen van. A lehet legjobb alkalmat választotta, amikor egy megmentőt küldött. Örökké hálás leszek annak a fekete ruhás aki hirtelen elrántotta tőlem ezt a perverz alakot. Már kezdtem azt hinni vége, amikor egyik kezével a kabátom alá nyúlt, de csodák úgy látszik tényleg történnek.
Abban a pillanatban ahogy nem nehezedik rám 90 kiló, és nem fulladok meg az alkohol szagától és valami olcsó "parfümtől" a mellkasomba szorul a levegő, amit már egy halkabb sikoly kíséretében fújok ki.A két férfi elkezd egymással verekedni, így még jobban látszik, hogy az én segítőm mennyivel sportosabb, magasabb, s a mozgása is gyorsabb.
Nem is tudom mikor láttam utoljára két férfit verekedni. Azt hiszem a gimiben. Ketten a focicsapatból akarták szétverni egymást a pom pom lányok vezéréért. Végül csak lökdösődtek, kiosztottak pár pofont egymásnak, majd az igazgató végett vetett a kakasviadaluknak. Bárcsak ennek is véget tudna valaki vetni, a legutolsó dolog amit szeretnék, hogy miattam kapjon jó pár pofont aki megmentett. Szeretnék közbeavatkozni, de ahogy egy lépést is próbálok tenni remegőlábaim összecsuklanak alattam és a hideg, nedves földre zuhanok. Ha egy kis lélekjelenlétem is lett volna, már rég elfutottam volna, de ehelyett én csak sírok és remegek. Soha nem voltam még ennyire sebezhető, használhatatlan mint most.
A párharcuk mintha már eldőlne, amikor a megmentőm a földre teríti azt az ocsmány alakot, de akkor az utcai lámpák fénye megvillan a kezében. Újra felsikoltok. Úristen! Akár ott helybe le is szúrhatott volna, még mázlista lettem volna ha csak megerőszakol. De most a földi védőangyalomért sokkal jobban aggódom, a lábába most szúrta bele a kést, majd elrohan. Sikítani akarok, de egy betű nem hagyja el a számat, majd amilyen gyorsan csak tudok odamászok mellé. Ahogy egyre közelebb érek körvonalazódik az arca, s annak felismerése egy újabb hideg zuhanyként ér. Kikerekedett szemekkel nézem, de egyszerűen képtelen vagyok elhinni amit látok. A férfi, akihez életem egyik legjobb estélye köthető, majd aki olyan megalázó volt volt velem az irodájába, megmentett. Egyáltalán mit keres errefelé? Ez nem az a luxus környék, ahová való, sőt pont az ellenkezője. Most nem számít mit tett ezelőtt, annyira hálás vagyok, hogy az leírhatatlan.
- Köszönöm, nagyon köszönöm... - Mondom remegő, elcsukló hangon, majd bizonytalanul megcsókolom. - Nagyon komoly? Nem kell mentő? - Kérdezem aggódva miközben hol a lábát, hol az arcát nézem.


_________________
there's something in the water and i do not feel safe
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 86
Join date : 2013. Jun. 09.
Age : 33



TémanyitásTárgy: Re: Atticus & Rosie - csóró negyed;;    Csüt. Nov. 28, 2013 4:40 pm











Ro, te vagy az?


Sosem volt még komolyabb sérülésem, a kórházban is csak látogatóként szoktam járni - általában Cheryl-hez, mostanában hajlama volt a gyógyszer túladagolásra. De a lábamba élesen hasító fájdalmat elnézve ez egyszer páciensként kell a kórházba mennem.
Valaki mellém mászott. Hallottam szapora lélegzetvételét, és édes, kellemes emlékeket időző illata kúszott az orromba. A szívem a kinti hideg ellenére megtelt melegséggel, és megnyugodtam. Nem voltam dühös az idegen fickóra, nem éreztem késztetést arra, hogy ironizálva beszéljek a mellettem lévő nőhöz. Csupán rendkívül fáradtnak, de boldognak éreztem magam.
Ismerős hang hálálkodott nekem, majd egy puha száj csókot intett az enyémre. Értetlenül néztem magam elé.
 - Már megbocsásson, kicsit zavar ez a túláradó lelkese... - kezdtem bele felvont szemöldökkel. Aztán a tekintetem a nő arcára kúszott. Bármikor megismertem volna azt a kis fitos, aranypettyekkel díszített orrot, a hideg színű szemeket, és a sötét, kávészínű hajat.
 - Ro? - csúszott ki számon a kérdés. Szívem nagyot dobbant a lány nevére. Álmomban sem gondoltam volna, hogy tényleg megtalálom. - Nem érdekel a kórház. Jól vagy? Ugye nem jöttem későn? Nem bántott? Hogy kerülsz ide? - rohamoztam meg kérdéseimmel, arcát két kezem közé fogva.
Miután rájöttem, hogy kit mentettem meg, a sokkhatás és az aggódóroham kicsit késve érkezett meg. Ajkamba haraptam, elfojtva a dühös szavakat, a kezem remegett. Az sem érdekelt volna, ha itt elvérzem. Csak Rosie-t akartam egy biztos helyre vinni, ahol ilyen mocskos alakok nem érhettek hozzá. De azt hiszem, hogy nem akartam, hogy rajtam kívül bárki is úgy érjen hozzá.
 Szóval, összeszedtem minden akaratomat, és elengedtem az arcát. Bizonytalanul hasra gördültem, hogy onnan négykézlábra küzdjem magam. Másodpercek eltelte után két lábon álltam, kezeimmel felhúzva Ro-t.
 - Hová vigyelek? - biccentettem az autó felé.





Tagged to:Ro ♡|Word count:számold meg!Wink|Look: KATT.|notes: ne butáskodj, tökéletes lett cheers 


Made by Mira  ˆ@ Specto.  2012.

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://westburry.hungarianforum.com
Ajánlott tartalom
my pretty face


this is me




TémanyitásTárgy: Re: Atticus & Rosie - csóró negyed;;    

Vissza az elejére Go down
 

Atticus & Rosie - csóró negyed;;

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Westburry University :: London :: Belváros-