Welcome to Westburry
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Latest topics
» the monsters walk among us
Szomb. Jan. 04, 2014 10:11 am by Stephen Deschanel

» Gang Wars - Once upon a time...
Szomb. Jan. 04, 2014 10:06 am by Stephen Deschanel

» Byron&Bryana
Pént. Jan. 03, 2014 10:18 pm by Byron Donovan

» Keresett karakterek
Pént. Jan. 03, 2014 12:33 pm by Alice Westmister

» Játszótárs-kereső
Pént. Jan. 03, 2014 9:51 am by Alice Westmister

» Alice Westmister
Pént. Jan. 03, 2014 8:26 am by Stephen Deschanel

» Salem Memories
Pént. Jan. 03, 2014 12:30 am by Stephen Deschanel

» The Hogwarts Experience
Pént. Jan. 03, 2014 12:23 am by Stephen Deschanel

» Elkészültem! - avagy jelentsd, ha készen vagy
Csüt. Jan. 02, 2014 9:21 pm by Alice Westmister


Share | .
 

 Rosie & Josh - a közös lakás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jul. 17.



TémanyitásTárgy: Rosie & Josh - a közös lakás   Csüt. Aug. 22, 2013 1:07 pm

- Megjöttem! - kiabálok a lakásba, miközben a lábammal - és persze egy hatalmas rúgással kísérve - becsukom magam mögött az ajtót. A suli utolsó félévében vagyunk, és már két hónapja nem vagyok kolis. Eddig sosem futotta saját albérletre, aztán nem olyan régen megismertem Őt! Nem csak a tökéletes test és bájos személyiség fogott meg, hanem az is, hogy albérlő társat keresett. Én pedig nagy vigyorral osztottam, szoroztam és kevéske pénzemmel, na meg a "jól tanulsz, én pedig jóra akarok vizsgázni" mondattal bepróbálkoztam nála. Lehet hogy átlátott könnyűszerrel rajtam, azonban kellemes mosolyommal bizonyára levettem a lábáról, lévén, hogy egy ideje már együtt élünk. Igaz, külön szobában, de mégis egy légtérben.
Ahogy beljebb sétálok, orromat megcsapja samponjának kellemes virágillata, én pedig mélyet szippantok a levegőből. Az oxigén és a vágyakozás teljesen felpezsdíti a sejtjeimet, most még az sem jelent kihívást, hogy további perceken keresztül tartsam a hatalmas papír szatyrokat, melyek roskadásig tele vannak étellel. Már egy hónapja nem vásároltam be, úgyhogy itt volt az ideje, hogy lássa, nem csak az izmos férfitestet képviselem hajlékunkban, hanem a gondoskodó embert is, aki nem nézi jó szemmel, hogy mellette az éhségtől kókadoznak.
- Hoztam kaját! - rikoltom, majd a hatalmas tasakokat piramisszerűen feltornyozom a konyhai pultra. Van itt minden! Felvágott, kenyér, még hízlaló kaják is, na meg az elmaradhatatlan csoki adagja, ami nélkül nem is tudunk leülni tanulni. Pedig ha tudná, hogy azokban a csodás percekben melyeket kettesben töltünk, én inkább azon kattogok, hogy törékeny testét hogyan tudnám a magamévá tenni. A mateknak maximum annyi köze van a dologhoz, hogy hányszor ismételve..

Nyílik a fürdőszoba ajtó, ő pedig felcsavart hajjal, törülközőben siet felém. Láttam már így, persze szimplán csak barátilag és fél percre, azonban most eltátott szájjal bámulom érkeztét. Tökéletes bőre a halovány napsugártól ragyog, szája rózsaszíne még inkább kiemeli szemét, és a haja... imádom a dús tincseit, melyekbe oly szívesen markolnék. Ádámcsutkám a hatalmas nyeléstől szinte már hullámzik, tekintetemből pedig a nyers akarást és vágyat olvashatja ki, ha rám néz. Nem akarom megtenni az első lépést, nem akarom megrémíteni azzal, hogy lássa, mennyire izgat és kívánom. Azonban tény, a kezemnek alig tudok megálljt parancsolni, hogy ne nyúljon ki felé, és kapja el az aprócska törülközőt és szaggassa le az anyagot, mely testét takarja.
- Csokit? - kérdezem küszködve, majd próbálok másra gondolni. Mondjuk elefántokra.... rózsaszín elefántokra... ~
W on't tell
ANYBODY HOW YOU TURN MY WORLD AROUND I WON'T TELL ANYONE HOW YOUR VOICE IS MY FAVOURITE SOUND, WON'T TELL ANYBODY, WON'T TELL ANYBODY



A hozzászólást Joshua Corvin összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 26, 2013 5:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a lucky

this is me

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 25
Tartózkodási hely : ⊰ london.



TémanyitásTárgy: Re: Rosie & Josh - a közös lakás   Pént. Aug. 23, 2013 12:11 am

Joshua & Rosie

Csukott szemekkel élvezem ahogy a langyos víz kimossa a hajamból a sampont. Egy fürdő mindig fel tud tölteni és most az egyetem miatt elé stresszes időszakom volt, így próbálok megragadni minden szabad percet és azt relaxálással tölteni. És engem legjobban a víz tudd ellazítani. Vizsgák előtt is mindig egy zuhannyal kezdek, és eddig szerencsére bevált. Na és persze kell egy tanulótárs is. Nekem ez is megadatott, ráadásul a legjobb akit kívánhatok. Jó fej, bármiről lehet vele beszélgetni, türelmes és intelligens. Nagy mázlim volt, amikor Ő jelentkezett albérlő társnak. A kollégium nem vált be, így a megtakarított pénzemből kerestem egy kisebb lakást. És hogy lehet a legjobban spórolni a költségeken? Egy lakótárssal.
Bevallom, nagy szerepe volt a döntésemben annak, ahogy kinéz. Melyik lánynak ne akadna meg a szeme az izmos testén és karakteres arcán, amin legszívesebben minden nap végigsimítanék majd megcsókolnám azokat a telt ajkakat. Gyorsan kinyitom szemeimet ahogy elkalandoznak a gondolatim Josh felé. Együtt élünk, még ha nem is a tipikus házastársak módjára, és így szinte elkerülhetetlen, hogy az egyik fél ne kezdjen el többet érezni a másik iránt. Kezd aggasztani, hogy egyre többször jár ez a fejembe. Nem tudom hogy Ő mit gondol erről és mit reagálna, ha előállnék az ötlettel, hogy hé, nem megyünk el randizni? Lehet hogy ezután annyira megijedne tőlem, hogy inkább keres egy másik lakást. És nem szeretnék keresni egy új lakótársat, és amíg nem találok másikat egyedül kell fedeznem a költségeket, ráadásul nem bírnám ki, ha egyik percről a másikra eltűnne az életemből. Akkor inkább tartom az egy lépés távolságot és próbálom nem átlépni a határt.
Kilépek a fürdőkádból, megtörülközöm, majd kezdenék felöltözni, de úgy látszik a ruhákat elfelejtettem behozni. Magamra tekerem a világoskék törülközőmet, aztán elindulok a szobám felé. Csakhogy nem vagyok egyedül. A tus alatt biztos nem hallottam amikor megjött, így most a fülemig elpirulva állok előtte egy szál törülközőben. Soha nem voltam még ennyire zavarban, főleg nem egy férfi előtt. Félve pillantok rá, de a tekintetétől csak még jobban elvörösödöm, amellett, hogy kifejezetten imponál, így egy halvány mosolyt is megengedek magamnak.
- Mogyorós van? - Próbálom én is oldani a hangulatot, bár ahhoz inkább fel kéne vennem valamit, de a lábam mintha földbegyökerezett volna. Gyerünk Rosie,mozdulj már meg! Nem állhatsz itt egész nap ebben a törülközőben!
- Öhm... Egy pillanat és jövök... - Mutogatok a szobám felé, de meg se tudok mozdulni. Csak mutogatok mint egy béna pantomimes miközben a tekintetem ingázik a szobám és Josh között, amikor megakad a szemem a falon. - Josh, üsd le, kérlek! - Kiáltok fel ahogy meglátom azt a pókot a falon. Fóbiám van, egyáltalán nem tudom őket elviselni. Akármekkora és akármennyire is ártatlannak tűnnek én halálosan félek tőlük. Kiskorom óta rettegek tőlük, de nem emlékszem semmi kiváltó okra, ami furcsa, mert senki nem születik fóbiával. Akármi is okozta ezt, emiatt még arról is megfeledkezem, hogy mennyire ruha van rajtam. vagy inkább mennyi nincs.


_________________
there's something in the water and i do not feel safe
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jul. 17.



TémanyitásTárgy: Re: Rosie & Josh - a közös lakás   Hétf. Aug. 26, 2013 7:11 pm


Virágillatot árasztva magából parádézik előttem, én pedig ezt az egész helyzetet nem nagyon tudom lekezelni. Kezem ökölbe szorul, apróra vágott körmeim a húsomba marnak, és mindezt úgy, hogy közben egy vadalmához hasonlítok a vigyorgásom miatt. Fogsorom kivillan, és mikor mogyorós csokit kér, esküszöm, még szedreset, málnásat is szereznék neki, vagy épp olyat, amit a Holdon állítanak elő, csak azért, hogy boldoggá tehessem. Egy lépést hátrálok, majd megpróbálok belenyúlni a hatalmas zacskóba, de csak azt érem el, hogy a tetején lévő konzerveket és zöldségeket a földre borogatom. Szememmel a plafont pásztázom forgatva, és próbálok nem vörössé válni a bénázás miatt. Na igen, ha nem egy szál pendelyben parádézna, és én nem akarnék érte mindent megtenni, nos akkor nem hoztam volna magam ilyen helyzetbe. Mert ez nem normális, abszolút nem! Egy nőért sem tepertem még, mindig a lányok kezdeményeztek, és hát őszintén szólva, a nadrágom sem volt ennyire szűk soha egyetlen nőnemű egyén felbukkanásakor sem. Valamiért csak ő váltja ki belőlem ezt a reakciót.
- A francba, bocsi! Amúgy van, valahol a legalján… - hadarom, miközben próbálom összeszedni a lehullajtott darabokat. Térdre vetem magam, majd szemtől szembe találom magam a hosszú lábaival. Újból nagyot nyelek, majd próbálok nem idiótán viselkedni. Hiszen férfi vagyok, egy kandúr, aki becserkész és nem ereszt! Vele is ezt akarom tenni, már csak rá kéne beszélnem magam, és a testemet, hogy nem kell ehhez idiótán viselkedni.
Lassan felegyenesedem, miközben az asztalra pakolom a kezem tartalmát, majd a lányra nézek, aki épp ekkor válik hófehérré. Keze ökölbe zárul, én pedig hangosan röhögni kezdek, mikor kiakad a pók miatt.
- Ezt itt? De hát ez apró! És szerencsét hoz! Nézd! – veszem le az apró állatot, majd zárom a kezembe és lépek közelebb Rosie-hoz, hogy megmutassam neki a legújabb szerzeményem.
- Akkor ezek szerint nem engeded meg, hogy óriás pókot tartsak?! Na ne félj, nézd meg! – mondom, majd próbálkozom megbarátkoztatni a helyzettel. Hiszen ez az apró jószág nem csinál semmi rosszat, egyszerűen csak van, himbálózik, és levadássza a szúnyogokat, amik megcsípik hamvas bőrét. Szóval ha így nézzük, igazán hasznos, és kedvelnie kellene ezt a kis pókot!
W on't tell
ANYBODY HOW YOU TURN MY WORLD AROUND I WON'T TELL ANYONE HOW YOUR VOICE IS MY FAVOURITE SOUND, WON'T TELL ANYBODY, WON'T TELL ANYBODY

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a lucky

this is me

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 25
Tartózkodási hely : ⊰ london.



TémanyitásTárgy: Re: Rosie & Josh - a közös lakás   Csüt. Aug. 29, 2013 11:14 pm

Joshua & Rosie

Annyira aranyos, ahogy keresni szeretett volna nekem egy csokit. Még egyik vot barátom se tett hasonló gesztust. Ha kértem valamit, a leggyakoribb válasz a "van két kezed" volt. Igen, a rossz fiúk csoportjába sorolnám őket, akiknek a szexi kisugárzásokon kívül semmijük nem volt. De nekem pont ennyi elég volt, hogy hónapokat lehúzzak mellettük. Felszínes vagyok, ahogy mindenki más is és mint a lányok többsége -érthetetlen módon- hamarabb adok esélyt egy szexi, de bunkó srácnak, mint egy jóravalónak. De meg is bántam. sosem voltam annyira boldog, ahogy a barátnőim mondták. Nem jártam a felhők fölött, nem éreztem a hiányukat soha. Erre jön Josh, és ő pusztán barátságból megteszi azt, amit az előbb felsorolt úriemberek nem. Mosolyom még akkor se agy le az arcomról, amikor a zacskó tartalmának a fele kiborult a földre. Halkan felnevetek, majd hogy ne lássa a szám elé teszem a kezem. És így egy tökéletes alkalom nyílik arra, hogy a szép kis lábaimat megmozdítsam és beszambázzak a szobámba, hogy felkapjak magamra valamit. Bármit. De nem, csak állok és figyelem ahogy próbálja összeszedni a széthullott kajákat. Szívem szerint elnézném egész nap. De csak észbe kapok így elindulok felé.
- Ne segítsek? Figyelj, nem kell, hagyjuk a mogyorósat, jó lesz a sima is. - Vigyorgok mint a vadalma. Az ő közelségében valahogy mindig így van. Egyszerűen minden eltöltött perc öröm Joshsal. Persze szoktunk veszekedni, mert mi sem egy cukormázas mesevilágban élünk, ahol a 'tökéletes' minden szó jelzője. Szinte mindennap összekapunk valamin, ami után részemről 5 perc csajos durci van, majd a világ rendje ismét helyreáll. De ezek az apró súrlódások elkerülhetetlenek, ha beengedsz valakit az életedbe. Szinte teljesen kitárulkozol a másik fél előtt és kizárt dolog, hogy mindenben egyeztek és egyetértetek.
Például feszültség forrás, ha kiröhögnek a fóbiád miatt. Nem elég hogy görcsbe vagyok amiatt a nyamvadt pók miatt, erre Ő is kiröhög!
- Ez nem vicces! Vidd innen! - Sírnék, kiabálnék, hisztiznék, de egyik sem megy. a térdem mintha kocsonyává válna, és úgy dönt többé nem akar megtartani, csak remegni. Újból ránézek a pókra, csak Josh miatt, de ismét ugyanaz az érzés fog el. Idegességembe rácsapok a kezére, majd mint a szélvész suhanok be a szobámba. Annyiban szerencsét hozott, hogy végre meg tudtam mozdulni és ott hagyni Josht. Ledőlök az ágyra és a párnámat szorongatva próbálok megnyugodni. Az bántott igazán, hogy kinevette a problémámat. tudom, hogy ártalmatlannak tűnnek, de nem tehetek semmit, ha fóbiám van. Sokkal szívesebben lecserélném valami sokkal nem hétköznapibbra, mondjuk a vikunyákra, de legnagyobb sajnálatomra nem tehetem!
Miután sikerül megnyugodnom, kiveszem a szekrényemből az első fehérneműt és ruhát, majd visszamegyek a nappalinkba.
- Bocs, hogy kiborultam. - Tárom ölelésre karjaimat, miközben óriási szemekkel nézek rá.


_________________
there's something in the water and i do not feel safe
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
my pretty face


this is me




TémanyitásTárgy: Re: Rosie & Josh - a közös lakás   

Vissza az elejére Go down
 

Rosie & Josh - a közös lakás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Westburry University :: Egyéb :: Alternatív játékok-