Welcome to Westburry
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Latest topics
» the monsters walk among us
Szomb. Jan. 04, 2014 10:11 am by Stephen Deschanel

» Gang Wars - Once upon a time...
Szomb. Jan. 04, 2014 10:06 am by Stephen Deschanel

» Byron&Bryana
Pént. Jan. 03, 2014 10:18 pm by Byron Donovan

» Keresett karakterek
Pént. Jan. 03, 2014 12:33 pm by Alice Westmister

» Játszótárs-kereső
Pént. Jan. 03, 2014 9:51 am by Alice Westmister

» Alice Westmister
Pént. Jan. 03, 2014 8:26 am by Stephen Deschanel

» Salem Memories
Pént. Jan. 03, 2014 12:30 am by Stephen Deschanel

» The Hogwarts Experience
Pént. Jan. 03, 2014 12:23 am by Stephen Deschanel

» Elkészültem! - avagy jelentsd, ha készen vagy
Csüt. Jan. 02, 2014 9:21 pm by Alice Westmister


Share | .
 

 Saint Randbrott

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
my pretty face
avatar

I'm the addicted one

this is me

Hozzászólások száma : 17
Join date : 2013. Aug. 22.
Age : 25
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Saint Randbrott   Csüt. Aug. 22, 2013 6:30 am





Saint Randbrott




1993/8/13 • 20 • foglalkozás: tanuló • play by: Valerie L. Poxleitner • I'm the addicted one •


• ELŐTÖRTÉNET
My first love......
- Nem, nem kell itthon maradnod, mennyj csak, érezd jól magad.
Utasítottam anyámat, hisz velem nem kell itthon maradni, úgy is régen volt szórakozni, hát itt az ideje, hogy kikapcsolódjon egy kicsit. Meg hát persze én sem leszek egyedül.
Ma van a napja, hogy először együtt leszek egy fiúval. Egésznap nem járt más a fejemben, csak az, hogy milyen is lesz az első alkalom. Ahogy közeledett az este, egyre jobban izgultam, s kissé szorongtam ez végett. A szüleim készülődtek, s én csak a szobámban ültem, s vártam a pillanatot. Egy fekete csipkés gönc volt rajtam. Be vallom, nem az én stílusom, de Clyde kedvéért még ezt is felvettem.
Anyámék leléptek, s már csak Clyde-nak kell megérkeznie. Igen, ma éjjel az enyém az egész ház, s azt csinálok benne, amit akarok.
A szüleim távozása után, pár percére kopogtak az ajtón. Egykedvűen meneteltem le az emeletről, hogy kinyissam. Ez biztos ő lesz.
Kinyitotta az ajtót, majd beljebb invitáltam a szerelmem. Egy csókkal köszöntöttem, s egy kisebb mosolyt erőltettem arcomra. Látni lehetett rajtam, hogy félek. Szívem egyre hevesebben vert, miközben a félelem kezdett teljesen a birtokába venni.
Clyde közelebb húzott magához, majd mélyen szemeimbe nézett. Egy kérdés, melyre nem tudok válaszolni, végül megpróbálok kiszabadulni a félelem fogságából, s magabiztos tekintettel nézek a fiúra.
- Igen, biztosan akarom.
Csak ennyi hagyta el a szám, majd már egymásnak is estünk a kanapén. Egy nagy levegő vétel, s már bele is vágtunk. Szép lassan, lekerült a csipkés cucc rólam, majd egy kissé kellemetlen érzést éreztem, mire össze ráncoltam a szemöldököm. Igen, megtörténtek a dolgok. A félelmem szép lassan kezdett elhalványulni, miközben a vágyaim kezdtek fokozódni.
Hát, így történt, hogy az ártatlanságom elvesztettem, majd a tökéletesnek hitt kapcsolatunkak is vége lett, ugyanis a drága Clyde félre lépett. Életem első szerelme volt, így nehéz volt feldolgozni, hogy a szép, együtt töltött időknek vége. Ekkor kissé depressziós lettem, de túl vagyok rajta.
Egyszerre minden összejött. Mi szakítottunk, anyámék meg elválltak, s ekkor kezdett életem nagy fordulatot venni. Költözés egy új városba, ahol senki sem ismer minket, s tiszta lappal tudjuk kezdeni az életünk.

Girl, in the new city......
Megérkeztünk. Igen, ez leszaz új otthonom. Nem nagy ház, de egyenlőre megteszi. Körbe néztem a házban, miközben elégedetlenség ült az arcomon. Kérdőn néztem anyámra, aki higgadt, lágy hangon szólt hozzám.
- Tudom, hogy nem egy álom lakás, de ez van. Fogadd el!
Szemeim megforgatom, majd csak egy nagy sóhaj hagyja el a szám. Mintha olyan könnyű lenne elfogadni ezt a rohadt lakást. Minden ezer éves benne, s a nyakamt rá, hogy vagy tíz éve nem volt kitakarítva.
Még az első nap felfedeztem a várost. Nem volt rossz, de Londonhoz képest ez egy kis porfészek. Nem voltam kint sokáig, csak tettem egy körtúrát, majd haza mentem. Anyám vacsorával kínált.
- Nem vagyok éhes, anyu.
Utasítottam vissza a forró vacsorát, majd a szobámba mentem, s becsuktam magam után az ajtót. Nem tudtam másra gondolni, csak Londonra meg Clyde-ra. Igaz, csúnyán válltunk el egymástól, de azt, hogy neki adtam magam először, azt egy könnyen nem tudtam elfelejteni. Elő vettem a gitárom, s elkezdtem játszani rajta. A zene mindig megnyugtat, s feledteti a gondjaim.
Holnap új nap lesz, s nekem megkezdődik az új életem.  Új társaságba kerülök, s a régi barátaim már csak az emlékezetben mozognak. Kiközösítettnek éreztem magam, az egyedi stílusommal, de hidegen hagyott. A beilleszkedés nem nagyon mnet, s talán a mai napig vissza vágyom Londonba.

My first secret work.....
- Na, gyere csajszi. Mi segítünk beilleszkedni.
Egy hang szólt hozzám a szekrényemnél. Felhúzott szemöldökkel néztem a titokzatos illetőre. Egészen züllött formája volt a srácnak.A barátkozás nem volt a kenyerem, de egy próbát mégis csak megért. Összeismerkedtem a fiúval, aki elmondta, hogy sok pénzt is kereshetek, ha akarok. Nekem meg ugye az énekesi karrieremhez kell a pénz, hogy a megfelelő eszközöket meg tudjam venni.
- Rendben van. Mit kell tennem?
Kérdeztem, majd a kezembe nyomott a srác egy átlátszó zacskót, melyben apró fehér tabletták voltak. Nem voltam biztos, hogy ez jó ötlet. Vissza adtam a zacskót, majd épp távozni akartam, mikor megragadta a csuklómat, s nem engedett el.
- Nézd! Kell a pénz, vagy nem kell? Ezzel hamar meg lesz a pénz, s teljesítheted az álmodat.
Nagyon meggyőző volt a srác, majd vissza ültem, s elvettem tőle azt a fránya zacskót. Sosem próbáltam ki a cuccot, de annál inkább árultam. Lett belőle pénzem, de még mindig nem volt elég ahhoz, hogy megvalósítsam a terveim. Anyám is észre vette, hogy megváltoztam. Nem beszélgettem vel már annyit, s kimaradoztam éjszakánként. Az új barátaim mind nagyon kedvesek voltak, s próbáltak rászedni, hogy próbáljam ki, meg milyen jó lesz utána. Árulni árulom nekik, de nem próbálom ki soha.
Csináltattam magamnak egy két új piercinget meg tetoválást. Anyám ilyen téren nem szól bele az életemben, viszont azt nem hagyta szó nélkül, hogy vissza vágyom a régi otthonomba...

Back to the London.....
- Biztos hogy vissza akarsz menni Londonba, s apádnál akarsz lakni?
Könnyes szemmel kérdezte anyám, miközben a ruháim pakoltam. Hiányzik London, s nem tudom elfelejteni. Jelenleg szerelmes nem vagyok, s ez így jó nekem. Az árulásból szerzett pénz, pont elég lesz repjegyre. Anyám, természetesen nem tud az árulásról, de végül is semmi köze hozzá. Felnőtt vagyok. Nekem is lehet önálló döntésem, még hogy ha ez fáj is az anyámnak. Már nem vagyok kisgyerek, tudok magamra vigyázni. Jó lesz ismét Londonban. Kíváncsi vagyok apámra is, hisz kb. 2 éve nem láttam.
Anyám kikísért a reptérre, s fájó szívvel hagytam őt ott, de nem tehetek róla, Londonban jobban érzem magam, meg hát ott vanak a régi barátaim is. Igen, tisztába vagyok azzal, hogy több mint valószínű Clyde-al is találkozom majd, de lezártam magamban azt az ügyet, bár ki tudja milyen érzelmeket fog bennem kelteni.
Pár órás út után megérkezem a londoni reptérre, ahol apám már vár engem. Egy ölelés, s már indultunk is a kocsijához, hogy bepakoljuk a dolgaimat. Be tettük a csomagtartóba a cuccaim, majd már indultunk is a régi lakásba. Nem tudtam mit mondani neki, ahogy ő sem szólalt meg egész úton.
Mikor haza értünk, apám tudatta velem, hogy a szobám ugyan úgy van, mint amikor elmentem. Felmentem az emeletre, s körbe néztem, iközben arcomon egy halvány mosoly jelent meg. Most érzem igaán, hogy otthon vagyok.
Fülembe utott, hogy lesz egy buli. Hát, mindig is imádtam a bulikat, s nem árthat nekem sem, ha egy kicsit elengedem magam. Elmegyek a partyra. Simán beengedtek, majd ismerős arcokat kezdek el keresgetni, de nem találok egyet sem, legalább is a lézertől nem látok szinte semmit.
Körbe járok, majd a lézerfényben egy nagyon ismerős arccal találom szemben magam, de higgadt vagyok, s csak bámulok rá. Jól berúgott. Clyde elindult felém, majd összeesett előttem. Talán még mindig érzek iránta valamit, s a régi emlékek a felszínre törnek, elborítva ezzel az egész agyam. Jó lenne vele beszélni, de ki tudja, hogy össze-e futunk még. Legalább is józanon.....





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a lucky

this is me

Hozzászólások száma : 152
Join date : 2013. Jun. 12.
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Saint Randbrott   Csüt. Aug. 22, 2013 10:29 am

elfogadva!



Hű, kalandos tinédzser éveid lehettek, nem mondom. Sosem pártoltam a drogokat, de ha ez kell ahhoz, hogy megvalósítsd az álmaidat, hát, hajrá Smile Irány foglalózni! Smile

_________________


NEVER TRY TO BE SOMEONE



who is not you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Saint Randbrott

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Westburry University :: Karakterek :: Karakterlapok :: Elfogadott elõtörténetek :: I'm the addicted one-