Welcome to Westburry
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Latest topics
» the monsters walk among us
Szomb. Jan. 04, 2014 10:11 am by Stephen Deschanel

» Gang Wars - Once upon a time...
Szomb. Jan. 04, 2014 10:06 am by Stephen Deschanel

» Byron&Bryana
Pént. Jan. 03, 2014 10:18 pm by Byron Donovan

» Keresett karakterek
Pént. Jan. 03, 2014 12:33 pm by Alice Westmister

» Játszótárs-kereső
Pént. Jan. 03, 2014 9:51 am by Alice Westmister

» Alice Westmister
Pént. Jan. 03, 2014 8:26 am by Stephen Deschanel

» Salem Memories
Pént. Jan. 03, 2014 12:30 am by Stephen Deschanel

» The Hogwarts Experience
Pént. Jan. 03, 2014 12:23 am by Stephen Deschanel

» Elkészültem! - avagy jelentsd, ha készen vagy
Csüt. Jan. 02, 2014 9:21 pm by Alice Westmister


Share | .
 

 Stephen & Jennifer -

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Stephen & Jennifer -    Vas. Júl. 21, 2013 7:51 pm

Stephen & Jennifer


Egész héten erre az eseményre vártam, üres a ház és végre kedvem szerint szórakozhatok. Persze mindenkit meghívtam aki csak számított, amolyan privát bulit terveztem, hogy még véletlenül se jöjjön el egyetlen söpredék sem. Az pedig csak a véletlennek tudható be, hogy elfelejtettem Stephent meghívni. Hoppá. Valahogy nem éreztem azt, hogy feltétlenül szükséges lenne meghívnom, sőt nem kimondottan örülnék a társaságának, ezért is jobb ha nem jelenik meg az általam szervezett bulin. Emlékezetessé szerettem volna tenni az estét, ezért erre az alkalomra DJ-t is hívtam aki a lemezeket pörgeti és nem kevés alkohol rendeltem erre az eseményre. Ennél jobban még ha akartam volna sem tudnék kitenni magamért. Ami pedig az öltözködésemet illeti arra sem lehet panasz, egészen csábosan nézek ki ebben a mintás mini ruhában, ami kellőképpen kiemeli formás alakomat. Ha már én vagyok a házigazda az a minimum, hogy én legyek a legcsinosabb a mai estén. Meglepő módon már nyolc után szállingózni kezdtek befelé a vendégek, innentől kezdve a buli egyre hatalmasabbá vált, na meg az alkohol fogyasztásnak köszönhetően eléggé fülledté is. Nem mondom azért nekem is sikerült pár pohárka töményet elfogyasztanom, amitől csak egyre jobb kedvem támadt és a gátlásaim is kezdtek lehullani rólam. Felszabadultan táncoltam a tömegben, kimondottan jól érzetem magam. Az alkohol jótékony hatása végett az sem tudott zavarni, hogy időközönként valaki keze végig simított rajtam, nem tanúsítottam túl nagy figyelmet ennek, hiszen nagy a tömeg, elkerülhetetlen, hogy ne érjünk egymáshoz.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Júl. 22, 2013 4:47 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Nocsak buli van? Nekem pedig elfelejtettek volna szólni? Meg sem akartam hívni? Mi csoda illetlenség, mi több tiszteletlenség az idősebbel szemben. Neveletlen banda. De mit is vártam volna az én kis húgomtól? De legalább most már tudom mi okból is nem kellett volna ma itt nekem megjelennem. Hát nem jött össze! Szándékos vagy sem, de itthon hagytam néhány nagyon is fontos dolgot a számomra, amiért csak beakartam ugrani és nem is zavartam volna tovább, de ebben a pillanatban gondoltam meg magamat. Maradok. Szórakozzunk. Melyik gerinctelen állat állt fel a felhajtóra? Gázt adtam neki majd előfordulhat, hogy kicsit megkarcoltam a másik kocsit miközben én is felhajtottam a fekete BMW-vel.
Kissé ingerülten és dühösen léptem be a házba meg sem álltam a nappaliig, ahol aztán kicsit megtorpantam az ajtóban. Nem, nem rendezünk jelenetet. Jobb ötletem. A hozzám legközelebb álló kis lotyó kezéből kaptam ki az üveget. Ironikusan rámosolyogtam majd már tovább is álltam. A húgomat kerestem miközben szaporán pusztítottam az üveg tartalmát. Ezt aztán a terülj-terülj asztalkám. Valóságos svédasztal. Milyen kár, hogy a többségüket már kóstoltam. Az egyik nagyobb lotyó lett mint a másik. Nem hiába, az igazán jó dolgokkal iszonyatosan nehéz leállni. Tovább vizslattam a tömeget amíg meg nem pillantottam Jennifert. Láthatóan jó kedve van már... Pontosan erre a pillanatra vártam. Feltűnésmentesen kerültem a háta mögé majd gyengéden közelebb húztam magamhoz. Nem, nem kezdtem el azonnal fogdosni. Inkább csak finoman taperolni amennyit a tánc és a jó ízlés határai megengednek. Nem volt ellenére a dolog. Szóval csak követtünk tovább a zene ritmusát mi alatt az én két kezem kalandvágyóan indult meg testén lassan és gyengéden.









_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Kedd Júl. 23, 2013 3:51 am

Stephen & Jennifer


Minden tervszerűen halad, egyszerűen tökéletes az este. Előfordulhat, hogy paranoiás vagyok, mert ez nekem túl gyanús, várok valamire amitől a buli katasztrófába torkollik. De eddig minden tökéletes, nagyszerű a társaság, kedvemre való a zene és az elfogyasztott alkohol mennyiség végett a kedvem már jócskán a tetőponton van. Körülöttem mindenki jól érzi magát, de nem nevezném táncnak amit egyesek leművelnek, sokkal inkább erotikus vonaglás ez. Csaknem sajnálom, hogy nem rendeltem pár rudat, mert biztos vagyok benne, hogy lenne pár vállalkozó szellemű egyén, aki kipróbálná magát rajta. Ismerve a jelenlévőket nincs kizárva, hogy később a bulim egy hatalmas orgiába csak majd át, de most ez tudott a legkevésbé érdekelni. Csak vidáman táncoltam tovább. Volt, hogy rám tévedtek a kezek és a simító érintések, de ebben még nincs semmi rossz, végül is ez csak tánc. De aztán valaki finoman magához húzott, én pedig nem ellenkeztem. Érintései gyengédek voltak, finomkodóak mégis kíváncsiak. Bevallom izgató volt úgy táncolni, hogy valaki magához húz, és fogalmam sincs arról, hogy ki fog rám vissza nézni ha megfordulnék, de egyelőre csak élvezem a táncot, legalább is egészen addig még ennek a számbak vége nem lesz. Bele ringatom magam a kis illúziómba, pontosan úgy, ahogyan csípőmet is ringatom a zene ritmusára. Felszabadultnak érzem magam és határozottan jól szórakozok, de egyre inkább kezd érdekelni, hogy kihez társulnak ezek a kezek, amik kedvük szerint siklanak fel és le testemen.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Szer. Júl. 24, 2013 11:30 am






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Őszintén kissé meglepő, hogy eddig még nem társította egyedi gyűrűmet a megfelelő személyhez. Mostanra már számítottam legalább egy pofonra valami szép jelzővel. De nem, ma én sem akarok cirkuszt. Ha már buli, akkor szórakozzunk és a szórakozáshoz hozzájár a tánc is. Ugyan akkor még mindig fáj egy picit, hogy olyannyira zártkörű a rendezvény, hogy még engem is elfelejtettem meghívni, de most kárpótolom magam ez a kis megcsúszás, hiba miatt. Mert csakis erről lehet szó. Az én hágom se akarhatja, hogy megfeledkezzek róla,hiszen akkor ki fogja neki felhúzni azokat a bizonyos falakat amikor és ahol szüksége lesz rá? Valamit valamiért. Mi pedig csak táncolunk, nem több. Egyelőre még nem akarom tudni, hogy mi fog történne amikor is véget ér a szám vagy amikor Ő már túl kíváncsi lesz a kíváncsi kezek tulajdonosára. Bevallom, kíváncsi vagyok. Engem minden érdekel, ami róla szól. Példának okáért felettébb érdekelne, hogy milyen anyagból van ez a ruha és hogy vajon milyen rugalmas illetve milyen a szakító szilárdsága.
Jobban teszem ha afelől sem érdeklődök, hogy mégis mennyi pia dukált ehhez az estéhez. Az egyik részegebb mint a másik. Nagyon remélem, hogy képesek lesznek magukban tartani a dolgokat, mert én aztán senki után sem fogok takarítani. Mindkét kezem lassan kezdett el siklani felfelé karján miközben én óvatosan nyomtam egy puszit a vállára és még egyet... Észvesztően dögös és igaza van. Soha sem lehet igazán az enyém!









_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Szer. Júl. 24, 2013 11:04 pm

Stephen & Jennifer


Fülledt a levegő, mindent ellepett a cigaretta füst, de mégis ettől lett valahogy teljes az összkép. Félhomály borította a helyiséget, amitől mindenki felszabadultabb lett, hiszen a sötétség leple alatt bárki azt tehet amit csak kedve diktál. Egy kis sötétség párosítva nem kis alkoholmennyiséggel és máris mindenki megfeledkezik gátlásairól. Ilyenkor mutatkozik meg igazán mire is vágynak azok a jó kislányok akik napközben játsszák az elérhetetlent. Most lehull az álca róluk, én pedig elégedetten nézem végig, hogy mennyire könnyen adják magunkat. Én is megtehetném, hogy akárkinek felajánljam magam egyetlen éjszakára, de nekem ahhoz túl nagy hírnevem van, hogy akárki élvezkedjen kitűnő társaságomban, na meg tökéletes testemben. Most mégis hagyom, hogy valaki magához hozzon. Fene se tudja mi ütött belém, talán a kelleténél többet ittam és az alkohol gyorsan a fejembe szállt, de még sem akartam ellenkezni. Most valahogy annyira jól estek gyengéd érintései. Volt valami izgató abban, hogy még mindig nem tudom ki állhat a hátam mögött, de túl sokat megengedek neki, vagy inkább ő magának? Nem akarom bátorítani, de mégis azt teszem mivel nem ellenkezek. Bele borzongók puha ajka érintésébe. Ösztönösen leheletnyit finoman oldalra döntöm fejemet, vágyakozva hogy vállamtól eljusson egészen nyakamig. Most már teljesen biztos, nincs minden rendben velem. Még mindig nem tudom kihez társulnak ezek a gyenge érintések és bársonyos csókok amik hamvas bőrömet hintik be. Nagyon is jól esik, de attól tartok ha arra a kérdésemre választ kapok ami most a legjobban foglalkoztat el fog múlni a varázs ami ezidáig uralma alatt tartott.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Szomb. Júl. 27, 2013 1:21 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Talán már túl sokat is megengedek magamnak, de egyszerűen képtelen vagyok abbahagyni, egy laza mozdulattal hátat fordítani neki majd a másodperc töredéke alatt eltűnni mintha itt sem lettem volna volna, mintha nem érintettem volna. Pedig tudom, hogy pontosan ezt kellene most tennem. Ez volna az ésszerű döntés, a helyes döntés. Hazudunk egymásnak, hazudunk magunknak. De vajon meddig tudjuk ezt még így folytatni? Bármelyik pillanatban megtörhet a varázs, de nem akarom elengedni. Most nem... Most olyan más. Most végre én is önmagam lehetek egy kicsit és azt csinálhatom amit már régóta szeretnék megtenni. Kit érdekel, mit számít az ha csak néhány percig tart is? Nekem kell, szükségem van erre.
Kéz karomat dereka köré fontam úgy hoztam még közelebb magamhoz. Ezzel a kockázat is nőtt, hiszen ott van az a gyűrű. Semmit sem kell tennie csak letekinteni egy röpke pillanatra. Mégsem teszi. Mert akarja, mert élvezi, mert kell neki. Pokolian érzem most magam. Ő volna a büntetésem? Oly közel van hozzám. Eleinte alig mertem még csak megérinteni is, mert attól féltem, hogy nem tudom majd megállni, hogy majd megragadom úgy húzom magamhoz és esem neki. Attól tartottam, hogy nem tudok majd uralkodni magamon és fájdalmat okozok neki. Most mégis olyan türelmes vagyok, olyan kíváncsi, olyan kalandvágyó. Szép lassan válláról nyakára tértem puha csókokat lehelve finom bőrére.
- Gyönyörű vagy hercegnőm. - Súgtam a fülébe majd erősebben fogtam, hogy még véletlenül se tudjon megfordulni, hol ott már régóta foglalkoztatja, hogy vajon ki áll a háta mögött, ki próbálja meg birtokolni.
- Most hogy már tudod kérlek még ne fordulj meg. Csak adj még nekem egy percet és utána eltűnök mintha ez az egész meg sem történt volna. - Nem áll szándékomban tönkretenni az estéjét, csupán csak a részem követelem belőle és mivel tudtam, hogy úgysem adná meg nekem ezt az örömet hát fogtam és elvettem, ő pedig egy szó nélkül nekem adta.
- Sokat ittál... Ha majd honlap rákérdezel, hogy mindez valóban megtörtént-e én letagadom, te pedig szépen elfelejted majd, mintha csak egy álom lett volna, egy rossz álom. - Engedtem a szorításon, szóval ha szeretne már megtud fordulni és jól képen törölni. De őszintén szólva én nem szeretném ha valóban megfordulna. Nem azért, mert akkor ténylegesen felképelne. Azt megérdemelném.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Vas. Júl. 28, 2013 1:54 am

Stephen & Jennifer

Nem tudok betelni vele, szinte még semmit sem tett velem, mindössze gyengéd érintésekkel halmozta el testemet, amik most iszonyatosan jól esnek. Annyira gyengéd és finom velem, hogy képtelenség véget vetnem ennem az élvezetnek. Pedig már régen meg kellett volna tennem, de nagyon is akartam, hogy folyassa. Érdekelt mennyire lesz bátor és meddig képes elmenni amíg le nem állítom. Abban a pillanatban mikor puha ajkai nyakamra tértek úgy éreztem, hogy nekem onnantól végem. Hagytam is volna magam sodródni az árral, de aztán megszólalt. Elegendő volt a másodperc töredéke, hogy rájöjjek kihez társultak ezek a gyengéd érintések, izgató csókok. Azt hittem a szívem abban a pillanatban megszűnik dobogni. Minél hamarabb el szerettem volna tőle távolodni, de túl erősen fogott ahhoz, hogy akár egy lépést is megbírjak tenni.
- Ezt nem hiszem el. - Több mint pofátlan, hogy még szeretne tőlem kapni még egy percet, hogy tovább élvezkedjen bennem, mintha nem lett volna neki elég azok a hosszú percek amíg fogalmam sem volt arról, hogy bizony Ő az izgató férfi a hátam mögött.
- Nem hiszem, hogy tudnék annyit inni, hogy ezt képes legyek elfejetni. - Ezek után nem fogom megkönnyebbíteni a dolgát, sőt már felé is fordulva szigorú tekintettel beszélek hozzá. Hirtelen felindultságból megragadom minkét kezét, tenyereim kézfejére siklanak, hogy Stephen tenyereit melleimre tudjam nyomni.
- Ezt akartad nem? Jobban érzed magad attól, hogy végre méretet vehettél rólam? - Nem felejtettem el, hogy edzéskor is azzal jött, hogy szívesen letapizna mikor melleimet nem fedi melltartó, most teljesítettem számára ezt a kérését. Gyűlölöm azért amit velem tett, de épp úgy annyira magamat is, mert hagytam, sőt ami a legrosszabb még élveztem is.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Júl. 29, 2013 4:04 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Tudom, hogy ezzel most mindent elrontottam, tönkre tettem. De mi mást tehettem volna? Képtelen voltam úgy hátat fordítani neki, hogy soha ne tudja már meg... Túl sok mindent látok a dolgok mögött, olyanokat is amelyek valószínűleg soha sem fognak megvalósulni. Meglehet nem gondoltam át megfelelően ezt a dolgot. Talán okosabb lett volna eltitkolnom ezt az egészet, de azt akartam, hogy tudja most is Én vagyok. Fogalmam sincs mit képzelt vagy hogy épp kit szeretett volna maga mögött tudni, de Én voltam és nem más. Bevallom képtelen voltam uralkodni magamon, de azt ne kérje tőlem, hogy ezt megbánjam, mert az sajnos nem megy. Voltak pillanatok mikor úgy éreztem nem vagyok képes rá, nem tudom őt elengedni. Aztán csak megszólaltam és várhatóan oda lett a varázs. Valami ehhez hasonlóra is számítottam. De vajon mi történt volna ha hagyom, ha engedem?
- Jennifer, annyira fájna beismerni, hogy élvezted? Mi több, akartad? Mond mitől vagy inkább kitől tartasz ennyire? Tőlem vagy a saját érzelmeidtől? Megnyugodhatsz, azok nem fognak csak úgy elmúlni. - Talán ezzel most jó magam is elvetettem a sulykot, de egyszerűen nem bírtam már magamban tartani. Tudom, hogy igazam van és nem érdekel mit fog a fejemhez vágni. Csinálja csak, ha ettől neki jobb lesz bármivel is. Mert. Minden bizonnyal nyerni már nem sikerült. De én legalább mertem megtenni az első lépést. Ő vajon megtette volna? Soha.
- Hát most már én sem... - Annyira meglepő volt számmora ez a fordulat. Nem túlzás ha azt mondom köpni nyelni nem tudtam. Fel sem tűnt, hogy Ő már elengedte a kezemet, de az enyémek még mindig az Ő mellein pihentek és valahogy sehogyan sem akartak leválni onnan. Ilyet még sosem éreztem. Nem tudom mit tegyek. A tehetetlen és a tanácstalan nem épp a megfelelő kifejezés. Én nagyon is tudom mit kéne tennem, de ahhoz valahogy előbb le kéne válnom melleiről. Úgy tettem mint aki teljesen rátapadt. Majd egy váratlan pillanatban egyik kezemmel az arcát kezdtem el simogatni, a másikkal pedig megragadtam közelebb húztam magamhoz majd bátran megcsókoltam.
- Tudod most megérdemelném, hogy felképelj, csak hogy végre észhez térjek. Más különben újra megteszem. - Elhajoltam tőle majd mélyen a szemébe néztem. Tudom most csak egyszerűen hátat kellene fordítanom majd mi előbb távoznom. De mos már még ha akarnám se tudnám a dolgot meg nem történté tenni.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Júl. 29, 2013 11:14 pm

Stephen & Jennifer


Szeretek ügyelni a részletekre, ezért minden apró kis dologra kíváncsi vagyok, de előfordulhat, hogy ebben az esetben mégis csak az édes tudatlanságot választottam volna. Miért nem tudott csak úgy szó nélkül ott hagyni? Legalább kételyek között tengődve elmélkedhettem volna, hogy kihez társulnak a jóleső érintések és csókok. Most pedig sóvároghatok utána, mert még magamnak is rossz bevallani, de imádtam amit velem művelt. Nem is értem, hogy egy ilyen durva és arcátlan férfi miért kelti fel a figyelmemet, de valamiért mindig is a gyengéim voltak a rossz fiúk. Még mindig nehezemre esik elhinni, hogy Stephen képes ilyen gyengéd lenni. Nem! Ezt gyorsan el kellene felejtenem! Csak játszani szeretne velem, de nem fogok a játékszere lenni.
- Egyébként tájékoztatásul közlöm veled, hogy nekem nincsenek érzelmei, főleg irántad nem érzek semmit. - Hallja egyáltalán magát, hogy miről beszél? Valaki mentesen meg, mert ez egyre kínosabb lesz számomra.
- Oh igen, élveztem és nagyon akartam. Nem is tudom hogy voltál arra képes, hogy végett vess a kis közös testvéri szórakozásunknak. - Megragadva az alkalmat azért emlékeztetem rá, hogy azért mi mégis csak mostohatestvérek lennénk és egyáltalán nem normális ha a két fél közeledik egymáshoz.
- Jobb is, hogy nem felejted el mert ez az utolsó alkalom, hogy hozzám nyúlhattál. - Határozottan jelentem ki, de látszólag neki más elképzelései vannak erről. Megijeszt ezzel a gyengédséggel, gyanakodva nézek rá, mikor végig simít arcomon. Nem moccanok, pedig csak időpocsékolás amit egymással művelünk. Túl erős volt, esélyem sem lett volna ellenkezni, magához húzott és megcsókolt. Nem viszonoztam, még csak az kellene, hogy bátorítsam, elég bátor nélkülem is. Micsoda egy szemét állat és mégis milyen édes a csókja!
- Nem foglak felképelni, most nem. Még csak az kellene, hogy jelenetet rendezzek és mindenki minket figyeljen. Reménykedjél benne, hogy senki sem látta az iménti kis hibádat. - Mert ez nem volt több egy hibánál amit még maga sem akarhatott igazán. Ennél jobb magyarázatot most keresve sem találnék arra, hogy miért vethette ki rám a hálóját.
- Elmesélem ezek után mi fog lenni. - Nem zavartatva magam egyik kezemmel finoman megfogtam vállát, hogy közelebb hajolva hozzá jól érhetően tudjak a fülébe suttogni. Nem kockáztathatom meg, hogy még véletlenül is félre értsem valamit a hangos zene végett.
- Szépen elfelejtsük ami ma történt, ha bárkinek is megemlítenéd gondolkozás nélkül letagadnám. Még csak fontolóra se vedd, hogy valaha is még egyszer hozzám nyúlnál vagy akár megcsókolnál. Szeretném ha ez egyszeri eset lenne, hogy ráfoghatjuk hogy hiba volt. - Elmondtam amit szerettem volna, ezért elhajolva tőle nézek komolyan ismét szemébe.
- Megértettél? - Nem kérek tőle túl sokat és nem is hinném, hogy most csalódott lenne, elvégre percek kérdése és talál maga mellé valakit, aki szívesen megvigasztalná.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Kedd Júl. 30, 2013 8:33 am






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Nekem nincsenek érzelmeim... Ezt valaha is megpróbálta elhitetni rajtam kívül még valakivel? Na és az a címeres ökör el is hitte neki? Meglehet, de én nem fogom. Főleg irántad nem érzek semmit. ezt viszont el tudom hinni, viszont már kevésbé vagyok hajlandó elfogadni vagy akár beletörődni. Erről már most tegyen le. Ha annyira az ellenére lettek volna a történtek nem engedte volna. Annyira azért nem szorítottam magamhoz, ha akart volna igen is ki tudott volna szabadulni. Ha tényleg úgy éreztem volna, hogy Ő ezt nem akarja nem erőltettem volna, így sem tette. Hagytam volna, hogy eltolja magát tőlem, de ez sem így történt. A nő tényleg ennyire bonyolultak volnának? Nem, csak szeretik ha minden és mindenki körülöttük forog és ezért szinte bármit képesek megtenni. A saját életüket sem könnyítik meg, nemhogy a férfiak dolgát. Az a férfi aki egyszer megkaparintja a húgomat minden bizonnyal bele is fog pusztulni. Mindent tekintetbe véve nem túl jók vagy szépek a kilátásaim, mert Én nem mondok le róla.
- Ugyan, ne legyél nevetséges. Te nem vagy a testvérem. Szerintem csak az anyádnak apadt a bankszámlája ezért kellet mi előbb valaki aki majd bőkezűen és odaadóan gondoskodik rólatok. - Ennél őszintébb már aligha lehetettem volna. Nem gondolom, hogy ezzel most fájdalmat okoztam neki, hiszen mint ahogy azt hallottam nincsenek érzelmeim. Vajon ez engem miért is nem lep meg? Nem nem azért mert bármiben is hasonlítanánk. Nekem nagyon is vannak érzelmeim csak nem láthatja őket mindenki, mert nem engedem és még senkit sem találtam eddig, aki méltó lett volna rá rájuk.
- Hiba lett volna? - Tény, hogy nem csókolt vissza, de ez várható volt. Talán Ő is hibázott vagy egyszerűen csak tudta, hogy ha megteszi nem tudja majd abbahagyni. Nem érzem úgy, hogy hibát követtem volna el. Ő pedig mint tudjuk semmit sem érez, szóval innentől nincs is miről beszélnünk. Én nap mint nap hibát követek el mégsem tudok tanulni belőlük. Azt hiszem ebben az egyben legalább nem különbözünk. Tévedtem.
- Megnyugodhatsz, senki sem fogja megtudni. - Mire is számítottam? Nem erre az egyszer szent. Elfelejtjük... Hát persze. Ami azt illeti tudom, hogy letagadná, de vajon ki hinné el neki? Rólam mindenki tudja az igazat és senki sem kérdőjelezné meg a tettemet. De Ő akármennyire is szeretne és bárhogyan is töri magát soha sem fog fölém kerekedni.
- Tökéletesen. További szép estét! - Azzal hátat fordítottam neki. Majd egy üveg pia társaságában a dolgozó szoba felé vettem az irányt, azért amiért valójában itt vagyok. A lépcsőn felfelé menet valaki megfogta a kezemet, mivel tudtam esélytelen, hogy Jenni legyen az ezért a magamfajta már csak Te hiányoztál arckifejezéssel fordulok.
- Vickie, csak a piát kértem, Te nem kellesz hozzá. - Elengedtem a kezét majd ennyivel ott is hagytam. Nincs már rá szükségem és valahogy hülyíteni sincs kedvem a tudatlan kis macákat. Ma nincs... Az dolgozó felé vettem az irányt és ismételten elkövettem egy hibát. Elfelejtettem becsukni magam után az ajtót. Az íróasztal fiókjaiba matattam, amikor kopogást hallottam. Felpillantottam, de ekkora Ő már betessékelte magát.
- Mi nem volt világos azon, hogy nincs már rád szükségem? - Most valahogy nincs hozzá kedvem. Unottan egyenesedem fel. Gondolom nem ennyi és hogy akadna még némi mondanivalója. esetleg majd Ő lesz az aki tisztességesen felpofoz a történtekért vagy azért amit odalent láthatott, nem érdekel. Csak essünk már túl rajta, bökje már vagy tűnjön el.
- Azt hiszem Jenni bajban van. Szüksége lenne a segítségedre. - Komolynak tűnt, de mégsem eléggé. Bevallom egy pillanatra megfontoltam, hogy talán igaza lehet majd elvetettem a gondolatot olyan hamar, amilyen gyorsan felütötte a fejét bennem.
- Jenni nagy kislány már. Tud vigyázni magára. Tudja mit csinál és a legkevésbé van most rám szüksége. Ezt elhiheted. - Majd folytattam a kutakodást, mire végre megtaláltam, amit kerestem.
Azzal faképnél hagytam, de valahogy nem éreztem, hogy ettől most nyugodtabb volnék. Ezért kíváncsiságból tettem egy kis kitérőt az emelten még mielőtt búcsút intenék ennek a fergeteges bulinak. Benyitottam a húgom szobájába... Üres volt. Tudhattam volna. Majd mikor már indultam volna le megálltam a saját szobám előtt is, mert hangokat hallottam odabentről. enyhén dühösen nyitottam be. Volt mit látni.
- Trevor? - Elképedve néztem őket. Mivel nem úgy tűnt, hogy Jenni is annyira élvezné a dolgot ezért egy villámgyory mozdulattal kaptam Trevor haja után majd rántottam le az saját ágyamról. Gusztustalan. Undorító.
- Ha még egyszer hozzám érsz a húgomhoz, ha csak meglátlak a közelében, Te megdöglesz. - Azzal adtam neki egy kis lendületet, aminek következtében az üvegajtónak esett az pedig szilánkjaira hullott szinte azonnal.
- Most pedig takarodj kifelé. - Utasítottam az ajtó felé majd a húgom felé fordultam. Tisztes távolságra maradtam tőle. Az ágyam előtt ácsorogtam.
- Hogy is mondjam? Hol is kezdjem? Egy, mit keresel a szobámban? Kettő, mit keresel az ágyamban? Három, mit keresel az ágyamban egy másik férfival? - A végére már kezdtem kissé kiakadni ezért előfordulhat, hogy kissé emelt hangon kérdeztem tőle.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Kedd Júl. 30, 2013 9:59 am

Stephen & Jennifer


Nem fogom hagyni, hogy az érzéseim vezessenek. Inkább csak megpróbálom őket minél messzibbre száműzni magamtól, hogy még véletlenül se kapjam magam azon egy siralmas napon, hogy már nem hallgatok józan eszemre, csak az érzelmeire. Még mit nem! Nem fogok szánt szándékkal a vesztembe rohanni. Egyébként is könnyebb érzelmek nélkül élni, mert nem kell tartanom a csalódástól, hogy nem viszonozzák az érzelmeimet. Így könnyebb az életem, egyébként sem rajongok a nyálas szerelmi történetekért, sőt nem is szándékozok bele csöppenni egybe sem.
- Drágám ha tetszik ha nem azóta, hogy összeházasodtak mi mostohatestvérek lettünk. Én sem így akartam és még mindig bosszant a tudat de nem tehetek más, megpróbálok együtt élni vele. Arról pedig végképp nem tehetek, hogy apád naiv és bedőlt anyámnak. - Legalább anyámnak meg vannak a kis módszerei arra, hogy fenn tudja tartani a fényűző életstílusát. Nekem okom sem lehet panaszra, hiszen mindent megkapom amit csak szeretnék.
- Hatalmas hiba volt. De elnézem neked, elvégre férfiből vagy és nem mindig tudsz magadnak parancsolni, ha meglátsz egy formás feneket, vagy kedvedre való melleket. - Ha most azzal jön, hogy nem is vagyok formás, vagy bármi egyéb simán a képébe nevetnék. Mert az, ahogy kíváncsian végig simított testemen egyáltalán nem arról árulkodik, hogy nincs tetszésére testem. Érdekes vagyok számára. Már hogyne lennék az, hiszen tudja, hogy engem sosem kaphat meg és ez sérti a büszkeségét.
- Köszönöm. - Habár nem veszem készpénznek, csak remélni tudom, hogy tényleg tartani fogja a száját, mert nem szeretném ha bárki is egy napon emlegetne vele. Nem fogok felkerülni a kis listájára, ahol a többi könnyűvérű nőcskéje szerepel, akikkel még percekig sem kell szenvednie, hogy lehízelegje róluk a feleslegessé vált ruhadarabokat. Túl büszke vagyok ahhoz, hogy csak úgy beadjam neki a derekamat, habár kétségeim nincsenek afelől, hogy ha valaki akkor Stephen meg tudná nekem adni azt amire igazán vágyok.
- Viszont neked is! - Mit kellett volna mondanom? Semmit sem. Csak hagytam, hogy elmenjen. Mélységesen le sújtottak az események, mert ennek nem kellett volna megtörténnie. Minél hamarabb szükségem van egy újabb pohár pezsgőre, hogy megpróbáljam valahogy elfelejteni a történteket, ha nem is örökre, de legalább pár órácskára. Miután elfogyasztottam egy pohárkával, az egy újabb követte és még egyet szerettem volna, csak egy idióta rám öntötte pohara tartalmát.
- Te ügyetlen vadbarom. - Ordítottam rá nem finomkodva a szavakkal, de ahelyett hogy leharaptam volna még ennél is jobban a fejét inkább megindultam az emeletre, hogy átcseréljem a ruhámat, ami nem vészesen, de mégis csak le lett öntve. Pár lépés választott el a hálószobámtól mikor valaki hirtelen megragadott.
- Trevor, mégis mit képzelsz? - Próbáltam elhúzni a kezemet, de túl erősen ragadott meg. Képtelen voltam ellenkezni és mire feleszméltem már Stephen szobájában, vagyis jobban mondva ágyában találtam magam.
- Te szerencsétlen! Engedj el! Nem hallottad? Engedj már el! - Szavaim süket fülekre találtak, mert teljes testsúlyával rám nehezedett, csapdába estem alatta, moccanni sem tudtam. Alkoholtól bűzlő leheletével kezdte el nyakamat csókolgatni. Hányni tudtam volna annyira gusztustalannak találtam. Kezeimet leszorította ezért védekezni sem tudtam. Teljesen kétségbeestem, el sem akartam hinni, hogy ez velem történik meg. Nem vagyok Istenhívő, de mégis imádkoztam magamban azért, hogy legyen valaki aki kihúz a csávából. Majd lett is. Ironikus, hogy pont Stephen lett a hős megmentőm. Leszedte rólam Trevort és eléggé szépen ellátta a baját másodpercek alatt. Ledöbbenve figyeltem, hogy az üveg ripityára tört, majd Trevor távozott a tett színhelyéről.
- Először is szeretném megköszönni amit értem tettél. Kérdezd meg Trevort, hogy miért ide rángatott be és akkor minden felmerülő kérdésedre választ fogsz kapni. - Sikerült össze szednem magam a történtek után, végül is nem következett be amit annyira szeretett volna az a vadbarom.
- Mégis mi zavar jobban? Hogy az ágyadban vagyok, vagy az, hogy nem veled? - Nem zavartattam magam, kényelmesen feküdtem végig az ágyán oldalamra fordulva, közben le sem vettem róla a szememet. Mégis mire jó, amit most művelek? Őszintén nem tudom, talán a bennem lévő alkohol van rám ilyen hatással, vagy csak élvezem, hogy ezzel is provokálhatom.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Kedd Júl. 30, 2013 4:30 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Meglehet, hogy igaza van. De ugyan akkor kettőnket semmilyen vér sem kötelez. Még csak nem is hasonlítunk egymásra. Annál is könnyebb volna letagadni a másikat. De mit számít ez? Nem is értem minek kellett felhoznia ezt a dolgot, hol ott teljesen jelentéktelen. Számmora legalábbis az. Egyébként sem tekintettem soha úgy rá mint egy családtagomra. Olykor ha megerőltetem magam, akkor el tudom játszani a jó bátyus szerepét, de veszettül unalmas és többnyire kedvem sincs hozzá még annak dacára sem, hogy jól áll nekem ez a szerep. Nekem mégis több kell. Én ennél mégis többet akarok!
Továbbra sem érzem úgy, hogy hibát követtem volna el. Talán nem kellett volna... Na és? Mert ezzel most elárultam önmagam? Mit számít? Nem érdekel. Tudja csak meg, hogy milyen iszonyatosan a magaménak akarom és egy napon meg is fogom őt kapni. egy napon akár tetszik, akár nem, de Ő maga is arra fog eszmélni, hogy immár az enyém. Természetesen hagyni fogok majd neki választási lehetőséget. Másnak nem volt. Neki lesz... Ő eldöntheti majd méghozzá teljesen szabadon, hogy mit is szeretne valójában. Mit szeretne tőlem? Na és persze magától?
- Mindenek előtt szeretnélek tájékoztatni róla, hogy az üvegezést te fogod állni. - Na meg persze fertőtleníteni sem ártana ocsmány férgek ellen. Mi tagadás, Én sem vagyok egy szent. De erőszakkal aztán soha. Az mit bizonyítana? Erősebb vagyok egy nőnél, mert magam alá tudtam kényszeríteni? Most pedig milyen büszke vagyok magamra, hogy még esélyt sem adtam neki? Marha gusztustalan. Azt sem értem, hogy most mégis mire volt jó ez az egész? Violet még csak rá sem nézett. Soha egyetlen egyszer sem. Talán éppen ez bosszantotta Trevort annyira? Azt akarta, hogy mos végre észrevegye? Ez így csak még szánalmasabb.
- Nos, ha csak nem szeretnéd ebben az ágyban tölteni az éjszakát, akkor megkérlek, hogy menj ki. Kelj fel... Tudod néha igazán mutathatnál némi méltóságot. Mondjuk átöltözhetnél. Hozd rendbe magad. Légy olyan szíves. Legyél tekintettel a lenti csürhére, akiket idecsődítettél. - Nem tudom. Nem is érdekel hogyan csinálja. Nem én akartam. De azért megköszönném ha legközelebb a saját felségterületén intézné ügyes bajos dolgait. Elhiheti, hogy Én erre a legkevésbé sem voltam, vagyok, leszek kíváncsi. Legközelebb talán nem fogok segíteni. Talán csak simán végignézem. De ki tudja? Talán én leszek az, aki nem ereszti. Bármi megtörténhet. Szóval, Én a helyében marha gyorsan kipattannék abból az ágyból.
Rajta violet. Az óra ketyeg. Az idő múlik... Nagy nehezen erőt vett magán majd felkelt. Megsértettem volna? Belefér. Még mindig jobb mintha akarata ellenére elszórakoztam volna vele, vagy nem? Már az ajtóban volt. Ekkor én is megerőltettem magam majd utána mentem. A karja után kaptam majd visszahúztam.
- Azért jól vagy? - Néztem komolyan a szemébe mindenféle gúnyt mellőzve. Láthatja, hogy nem csak úgy kérdeztem valamit, hanem kivételesen tényleg érdekel, hogy valóban minden rendben van-e? Egyáltalán mi volt ez?










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Kedd Júl. 30, 2013 8:36 pm

Stephen & Jennifer


Persze nekünk mindent szabad, csak az nem értem, hogy mégis hogy engedhetett meg magának ennyit. Mégis mit hisz magáról? Csak attól még, hogy Ő a nem túl jó hírű Stephen Deschanel, akiről mindenki tudja, hogy előszeretettel váltogatja meg "ágyasait" ettől még én nem fogom megadóan hanyatt vágni neki magam. De mégis annyira tombol bennem a kísértés és az az apró kis hang a fejemben, ami arra ösztönöz, hogy adjam meg neki azt amire vágyok, hiszen mindketten ugyan azt szeretnénk. De mégsem hagyhatom, hogy a mi kis játszmánknak csak így ilyen korán vége szakadjon. Szeretném ha szenvedne, miattam. Az mellékes és egyáltalán nem számít, hogy ha meg szeretném szenvedtetni nekem is szenvedni kell. Mindig is volt bennem némi mazochista hajlam. Na de ennyire? Majd kiderül meddig fogom bírni.
- Oh hogyne, ez a minimum amit megtehetek. - Ebből már tényleg nem fogok vitát generálni, csak követem az utasításait, hiszen ha nem lépett volna közben akkor már... Inkább nem is gondolnék bele, hogy mi történt volna. Nem akarok bele gondolni, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy Trevor miért tepert le. Habár sosem adtam neki okot, hogy azt feltételezze rólam, hogy kell nekem, sőt semmibe sem vettem, talán ezt elégelte meg. Mert mint tudjuk a férfi büszkeség határtalan tud lenni.
Nem kicsit érzem magam sértve szavai hallatán, de nem tudom hibáztatni érte. Biztosan még nem tette túl magát a nem rég történt kis incidensünkön és még nem zökkent vissza abba a szerepébe, amit elvárnék tőle. Túl hamar véget vetett a kis játékomnak, de nem ellenkezek felkelek az ágyáról úgy ahogy kérte és egy szó nélkül megindulok a kijárat felé, hogy minél hamarabb kijussak a szobájából. Azt hittem csak úgy hagy kimenni az ajtón, de inkább vissza húzott magához.
- Hogyne lennék jól, mindig is beindított ha valaki erőszakolósat akart velem játszani. - Gúnyos mosolyommal próbáltam leplezni azt a csekély kis félelmet amitől még mindig ki akart ugrani szívem a helyéről. Túl váratlanul ért Trevor letámadása és most az, hogy ismét Stephennel vagyok kettesben csak a cseresznye a hab tetején.
- Őszintén nem vagyok jól. Mindjárt véget is vetek a bulinak, mert nem szeretnék még ennél is több váratlan fordulatot a mai estére. Úgy látszik ma mindenki meg szeretne kapni. - Burkoltam célozgattam arra, hogy bizony Ő is bepróbálkozott nálam, de legalább nem volt annyira erőszakos, mint az iménti vadbarom.
- Egyébként meg nem szeretném, hogy hálatlannak tarts, ezért jövök neked egy szívességgel. - Fél lépést közelebb mentem hozzá, hogy egy puszit tudjak az arcára nyomni - első alkalom, hogy megtettem, de csak azért mert tényleg hálás vagyok neki. Ezek után ha elenged már ki is sétálok az ajtón.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Szer. Júl. 31, 2013 8:03 am






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Tetszik vagy sem most akkor nekem köszönheti a történteket vagy inkább azt ami nem történt meg. Én tehetek róla? Nem várok különösebb hálálkodást csak némi tiszteletet, azt viszont követelem. De még mindig felfordul a gyomrom ha belegondolok, hogy éppen az én ágyamban akarta megdönteni azt a nőt, akit én magam is akarok. Nem is ez az undorító benne. Ezt még valahogy eltudnám viselni egy új ággyal, na de hogy erőszakkal. Töketlen vadbarom... A húgom még csak észre sem vette. Soha tudomást sem vett róla. Még csak a létezéséről sem tudott. Szerencsétlen szánni való idióta. Mit várt? Hogy majd a hatalmas nagy fatöke8vel tíz perc alatt befűzi? Jenni esetében ez még nekem sem menne. Teperhetnénk mint egy idióta, de az nálam nem fekszik. akkor sem attól érezném magam valakinek, hogy hanyatt vágtam, hanem hogy akarta. Akart engem! Csak ez számít! De hát egy ilyen félkegyelmű mit tudhat minderről? Megkockáztatnám kijelenteni, hogy talán életében még egy nőt sem vágott hanyatt tisztességesen. Amolyan anyu kicsi fia, aki most sokat ivott és begurult? Így csak még szánalmasabb. De mint tudjuk a rabságban tartott állatok a legvadabbak. Milyen szerencse, hogy egy kollégiumban lakunk. Na és milyen szerencse, hogy nem egy szobában. Azért a saját helyében bízom benne, hogy szokta zárni a szobája ajtaját, mert ha nem könnyen lehet, hogy váratlanul vendége akad az éjszaka kellős közepén. Nem, nem fogom bántani. Szarba nem nyúlok. Engem erre tanított az anyukám. Csak egy kicsit elbeszélgetek majd vele. Rossz válasz esetén talán beverem a képét, de ennyi.
- Ne hazudj. Legalább most az egyszer ne hazudj nekem, magadnak. - Fogom a kezét. Érzem ahogy még mindig remeg. Amúgy sem tűnt valami határozottnak, szóval egyébként is megkérdőjelezném a dolgot, méghozzá erősen. Hiába ez a gúny, ha a szemei valami egészen másról árulkodnak.
- Nem teszel te semmit. Legfeljebb annyit, hogy most szépen visszavonulsz pár percre, amíg átöltözöl, rendbe hozod magam. Én pedig odalent foglak várni. Megmutatjuk nekik milyen is egy fergeteges parti. Szóval húzd ki magad... Tíz perc múlva a parketten. - Ekkora valami olyasmi történt, amitől teljesen lefagytam egy pillanatra. Olyan hihetetlen tűnt. Elérhetetlennek. Utoljára úgy hét évesen örülhettem ennyire a kedvenc játékomnak?? Pedig csak egy ártatlan puszit kaptam.
- Hát akkor... Táncolj velem! - Továbbra sem engedtem el. Nem tartom hálátlannak, de mégis csak jön nekem eggyel és ehhez most ragaszkodom. Csak egy táncot kértem... Ami addig fog tartani amíg nekem tetszik. Nem, nem fogom még egyszer megcsókolni. Ezek után meg aztán pláne nem kísérelném meg. Azért belém is szorult némi tisztesség másokkal szemben, csak olykor nehezemre esik ezt kimutatni. Nyilvánvalóan nem ez élete eddigi egyik legszebb napja, de azért még menthető.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Csüt. Aug. 01, 2013 6:54 am

Stephen & Jennifer


Én csak egy züllött estére vágytam, hogy nyugodtan jól érezzem magam nélküle. Abba pedig nem szeretnék inkább bele gondolni, hogy milyen előzmények vezettek el idáig, hogy mi lett volna ha Stephen meg sem jelen és nekem nem öntötték volna le a ruhámat és nem kellett volna feljönnöm az emeletre. Nincs kizárva, hogy Trevor így is úgy is letepert volna. Különös azt feltételeztem róla, hogy homokos, most pedig mégis vágyna rám? Vagy már a meleg férfiakra is ilyen elsöprő hatással vagyok? Nincs kizárva.
- Jobb lenne ha bevallanám, hogy féltem? Az nem én lennék, nem szeretek gyengének látszani. Esetleg még vessem a karjaid közé magamat kétségbeesésemben? - Nem vagyunk mi ilyen viszonyban, hogy ezt megengedjem magamnak, sőt már az is iszonyatosan kétségbeejtő, hogy most a kezemet fogja. Így próbálja kimutatni számomra, hogy törődni szeretne velem? Mert ettől az egy alaklomtól eltekintve eddig nélküle is boldogultam.
- Nem hinném, hogy... - Kezdtem bele az ellenkezésbe, hogy tudtára adjam, hogy mennyire nem szeretném tovább folyatni az estét a történtek után. De aztán gyorsan rá kellett jönnöm, hogy ha visszakoznék az egyenlő lenne a gyengeségem elfogadásával.
- Rendben legyen úgy, ahogy te szeretnéd. - Aztán mégis megadóan bele megyek abba, hogy lemenjek a tömeg közé és továbbra is megpróbáljam magam jól érezni.
- Ezt jól átgondoltad, hogy a szívességemet táncra váltod be? - Annyi mindent kérhetett volna tőlem, ezért most mégis meg tudott lepni, hogy ennyivel képes beérni.
- Nem szeretném ha ma már több váratlan meglepetés érne, ezért szépen te fogsz rám vigyázni abban a pár percben mikor letusolok. - Nem kellemes ragadni a pezsgőtől, ahogy az sem lenne az, ha valaki rám rontana miközben meztelenül állok a tus alatt. Meg sem várva a válaszát kihasználom, hogy fogja még mindig a kezem és elindulok a szobám felé, annak reményében, hogy bele megy, hogy őrködik abban a pár percben míg letusolok és ruhát cserélek. Beérve a szobámban kisimítom nyakamból a hajamat.
- Ha már itt vagy hasznossá is tehetnéd magad, kérlek. - Az utolsó szót némileg halkabban ejtettem ki, mert eléggé ismeretlen számomra. Gondolom nem kell neki elmondanom mit is szeretnék tőle, hiszen ez nyilvánvaló.


_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Csüt. Aug. 01, 2013 9:19 am






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Ha ezt valóban megtenné Én tényleg megkérdőjelezném, hogy jól van-e, hiszen tudom, hogy Én volnék az utolsó ember, akire támaszkodnak és elsírná a bántatát. Ez az egyik a dolog. A másik pedig, hogy Én egyébként sem akarom Őt sírni látni. Sem most, sem máskor. Nem azért, mert attól azt engedné látni, hogy gyenge, hogy neki is vannak rossz napjai, fájó pontjai. Egyszerűen csak nem szeretném. Túl szép, túl tökéletes ahhoz. Nem viselném el ha bárki ténylegesen megbántaná még ha Én magam nap mint nap ezt is teszem. Mindketten tudjuk miért... Én mindig is a tapló viselkedésemről voltam híres. Megszokott és jól bevált módszer, annak terén, hogy véka alá tudjam rejteni az igazságot. Hiszen így mindenki csak annyit lát, amennyit Én látni engedek. Ha az akarnám, hogy ne tudjon róla. Ha kibírnám, el tudnám viselni, hogy Ő az egyetlen nő az életemben, aki soha sem lehet majd igazán az enyém... Akkor Ő mit sem sejtene ebből. De most először nem akarom elrejteni ezt az érzést. Még ha csúnyán pofára is eszem, akkor is megpróbálom. A lehetetlennel is szembe szállok ha kell. Lövésem sincs, hogy kinek bizonyítok ezzel. Neki aligha. De kell nekem, iszonyatosan a magaménak akarom. Tisztán érzem, hogy Ő az a nő, akiről nem tudnék lemondani. Nem áll szándékomban. Időnk van bőven. Mindent megfogok tenni, ami csak tőlem telik, talán többet is. Nem számít. Kell nekem az a lehetőség. Eddig mindig megkaptam majd el is dobtam. Ezért teljesen érthető, hogy nem akar nekem esélyt adni. De legalább nem fogná egy vacak házassági levélre, ami mind tudjuk, hogy semmit sem jelent. Csupán érdekből köttetett.
- Tudod még engem is meglepnél ezzel a tetteddel, hiszen még soha sem láttalak igazán kétségbeesettnek és ez maradjon is így. - Tudom hihetetlenül hangzik ez éppen az Én számból, így nem is várom, hogy elhiggye nekem. Bőven elég ha csak megteszi. Nem miattam, önmagáért. De biztosra veszem, hogy amúgy sem engedné meg ezt magának. Nem tenne jót...
- Tökéletesen. - Ez nem egy egyszeri eset lesz, tudom. Én viszont ettől eltekintve nem szeretném pofátlanul kihasználni a dolgot. Nem vagyok abban a helyzetben. Tudom jól, annyi mindent kérhettem volna tőle. De Én még csak el sem gondolkodtam rajta. Nagyfiú vagyok már.
- Hogyne. Ha szeretnéd a hátadat is megmosom. - Tettem hozzá nevetve majd mikor láttam, hogy ne időszerű a dolog befogtam a számat és követtem a szobájába. Bízom benne, hogy tényleg csak néhány percről van szó. Bevallom nem egészen így képzeltem el azt a helyzetet, hogy kézen fogva bevezet a szobájába.
A háta mögé kerültem majd lassan, óvatosan lehúztam a cipzárt a ruháján majd még mielőtt bármi az eszembe jutott volna, amit most nem kéne megtennem hátráltam majd helyet foglaltam a kanapén. - Kérlek...










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Csüt. Aug. 01, 2013 9:11 pm

Stephen & Jennifer


Nincs kizárva, hogy túl sok alkoholt ittam ma már, de az is megfordult a fejemben, hogy mit tettem volna, ha Trevor helyett Stephen gyűr maga alá. Ez képtelenség! Nem hiszem, hogy képes lenne bármi ilyesmire, viszont ha mégis, nem hinném hogy nagyon ellenkeznék. Jesszusom! Miket hordok én itt össze vissza? Még az is zavarba ejtő, hogy ilyen dolgok megfordulnak a fejemben! Azt hiszem gyorsan kell még egy pohár, vagy akár üveg pezsgő is, hogy még a gondolat csíráját is elfojtsam magamban. De olyan izmos karja van és áh, na ebből elég! Még magamnak is rossz bevallani, hogy mennyire vágyok rá. Patthelyzet. Mert amennyire akarom annyira nem szeretném, hogy neki jó legyen, vagyis hogy engem megkapjon. Ebben a játszmában csak egy győztes lehet és én nem vagyok vesztes típus.
- Így is fog maradni és legnagyobb sajnálatomra a karodba vetős rész is el fog maradni. - Hogy mennyire szántam ezt gúnyos megjegyzésnek azt ossza be Stephen. Persze nem fogok sírni előtte még ezek uthán sem. Én nem népesítem azon nőnemű egyedek számát akik bármin képesek sírni, ha bánatuk van, örülnek valamiért, vagy szimplán csak úgy. Én sosem leszek ilyen és őszintén nem is akarok. Habár meglepett, hogy csak táncolni kívánna velem, de nem ellenkezek.
- Értékelem a segítőkészségedet, de azért nem kell eltúlozni. Nem hiszem, hogy célszerű lenne bepótolni az elmaradott gyerekkori közös fürdőzéseket. - Komolyan néztem rá, ennél komolyabb már nem is lehettem volna. Majd mikor lehúzta cipzáromat magam elé kaptam kezemet, hogy még magamon tartsam ruhámat. Egy szó nélkül indultam meg a fürdő felé, hogy megváljak felesleges ruhadarabjaimtól. Belépve a tuskabinba engedtem meg a kellemes langyos vizet. Lényem egyik fele iszonyatosan vágyik arra, hogy utánam jöjjön és ott folyassuk ahol abba hagytuk, de mindkettőnk érdekében jobb, ha a kanapén marad. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak fejemben, abban a pár percben még áztattam magam. Kilépve a tuskabinból magam köré csavartam egy törölközőt, ekkor eszméltem rá, hogy nem hoztam be magammal ruhát. Brávó Jen! Még a végén azt fogja hinni, hogy szánt szándékkal illegetem magam előtte egy szál törölközőben.
- Meg ne szólalj. - Elhagyva a fürdőt indultam meg a szekrényem elé, megpróbáltam nem is tudomást venni arról, hogy még mindig a szobámban van és csak bízni tudtam abban, hogy a törölköző is a helyén marad amíg kiválasztom mit is fogok felvenni.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Pént. Aug. 02, 2013 10:28 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Valahogy nem tudom elképzelni, ahogy épp a karomba vetné magát kétségbeesetten. Egyébként sem... Jennifer nem az a gyenge, törékeny, érzelgős nő. Az én legnagyobb szerencsémre, mert abba komolyan belepusztulnék. Nem a típus, akit könnyedén meglehetne törni. Ebből kifolyólag jól elszoktunk mi szórakozni kettecskén a másik idegein táncolva. Talán beteges, de élvezem. Valahol talán tetszik is, hogy nem kaphatom meg olyan könnyen mint szeretném vagy mint ahogy ahhoz már hozzá szokhattam. De akár hiszi, akár nem... Akár tetszik, akár nem, ez elkerülhetetlen. Az enyém lesz. Majd idővel. Hogy azt követően mi lesz azt nem tudom. elmúlik az újdonság varázsa vagy sem? Bevallom, én sem láthatok mindent előre. Pedig szeretném tudni. Ha csak annyira kell mint a legtöbb nő, azért nem teszem tönkre. Nekem ennél többet jelentene... De hiába is akarom annyira, magamat mégsem tudom meghazudtolni. Épp ezért teljesen érthető ha szeretné magát minél távolabb tudni tőlem. Nem hibáztatom érte. Talán még csak azt az egy bizonyos esélyt sem érdemelném meg és valószínűleg ezt nem csak Én gondolom így. Éppenséggel nem tartom kizártnak, hogy megtudnék változni, de egyelőre még ilyesmi nem áll szándékomban. Nem akarok... Miért? Nos, ez pofon egyszerű. Mert nincs értelme. Mégis ki értékelne engem mint egy nyálgépet. Én csupán azt teszem, amit az emberek elvárnak tőlem. Hódítok...
- Felháborító. Szörnyű mi mindentől fosztottak meg minket. Az a sok közös élmény. De gondolj csak bele, még mind bepótolható. - Nem tehetek róla. Ez csak úgy kibukott belőlem. De ha már úgy is betegnek tart. Mit számít? Homokozni sosem szerettem. De mi tagadás? Szívesen megmosnám a hátát. Betakargatnám. Adnék neki egy jó éjt puszit majd mellé bújnék. Vigyáznám az álmát. Ebben a fél percben amíg ezt kigondoltam rosszul is lettem. Még viccnek is gyönge volt. Persze ,hogy megmosnám a hátát közvetlenül miután vagy mielőtt... A jó éjt puszi sem maradna el, csak én kicsit másképp képzeltem.
Kussoltam. Megadóan emeltem fel mindkét kezem, amint kilépett a fürdőből. Pedig nagyon is kedvemre való volna most a helyzet. Vajon meddig tartana leimádkozni róla azt a törölközőt? Fél perc? Fél másodperc? Fél pillanat? Mindegy is. Mert egyetlen percig sem tudtam nyugton maradni. Felkeltem a kanapéról majd a háta mögé sétáltam. Mindig is jó szemem volt az ilyesmihez. Azt hiszem meg is van a mai nyertes.
- Azt vedd fel, nekem. - Hajoltam közelebb hozzá majd mutatok a háta mögül egy piros miniruhára a szekrényben. Egyszerűen tökéletes és biztosra veszem, hogy gyönyörűen mutatna rajta. Valamint abban is hogy Én pedig majd meg fogok veszni érte...










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Szomb. Aug. 03, 2013 6:55 am

Stephen & Jennifer


Ironikus. Azt sem szerettem volna, hogy ma Stephen még véletlenül is megjelenjen, erre lassacskán sikerül vele töltenem az este túlnyomó részét. Nem kellene ebből rendszer csinálni. Nem érzem magam biztonságban a közelében, vagyis tudom, hogy ha jelen van semmi bajom sem származna, erre élő példa volt Trevor esete, de mégis a bennem tomboló hormonok másról árulkodnak. Azt pedig végképp nem fogom hagyni, hogy olyan illúziókba lovaljam bele magam, amik nem is életképesek. Most mégis jól érzem vele magam, de ha elmúlik ez az este, minden vissza fog zökkenni a régi kerékvágásba. Vagyis a lehető legtávolabb fogom magam tőle tartani, csak mert kell egy bizonyos távolság kettőnk között.
- Inkább ebbe bele sem gondolok. Neked sem kellene erről fantáziálni, mert semmit sem fogunk bepótolni. - Még csak az kellene! Na ne! Persze józan eszem ezt diktálja, hogy ellent mondjak neki, de mégis sikerült nekem is eljátszadozni a gondolattal, hogy mi lenne ha. Ezért jobb is ha lehűtöm magam a zuhany alatt, egy kis hideg víz és máris jobban érzem magam. Vagy csak bebeszélem magamnak? Ez most lényegtelen. Egy egészen kicsit hálás vagyok neki, hogy megjegyzések nélkül hagyta, hogy egy szál törölközőben léptem ki elé. Szívem megszokottnál is gyorsabban kezdett el dobogni, mikor már a hátam mögé került. Volt bennem egy kis izgalom, ami keveredett a félelemérzettel is. Mert az a törölköző könnyen meg tudta volna adni magát neki, de mégsem nyúlt hozzám. Csalódott is voltam és megkönnyebbült is egyszerre.
- Esetleg szeretnéd a fehérneműmet is kiválasztani? Mielőtt még fontolóra vennéd elárulom, hogy nem volt komoly kérdés. - Nem is tudom miért nem ellenkezdtem, csak leakasztottam a vállfáról az általa kiválasztott ruhát, majd a fehérneműs szekrényemhez mentem, ahonnan kiválasztottam egy hozzá illő szettet. Ezek után újra vissza mentem a fürdőbe, hogy felvegyem. Remélem nem hitte azt, hogy majd előtte fogok öltözni. Nem tartott az egész pár pillanatig. Aztán újra kiléptem elé a piros kis miniben.
- Elégedett vagy? - Pördültem körbe egyet előtte már csak a hatás kedvéért is. Remélhetőleg megjegyzi a pillanatot, mert több ilyen, hogy a kedvére tegyek nem fog lenni.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Vas. Aug. 04, 2013 6:12 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








Igaza van. Ami volt elmúlt. Ami pedig soha nem is volt, az nem is tud hiányozni. Ennek is megvannak a maga előnyei. Sosem vágytam testvérre. Így osztozni, együtt érezni sem igazán tudok. Számmora egy valaki fontos, az pedig úgy szintén én vagyok. Senkire és semmire sem kellett gondolnom, egészen addig amíg Ő be nem lépett az életembe. A mai napig sem értem, hogy ennek miért így kellett történnie. De most már még ha úgy döntene is, hogy elmegy, nem engedném Őt el egyedül. Most már túlságosan sokat is gondolok rá, aggasztóan sokat. Nem azért mert annyira új lenne számmora ez a helyzet. Természetesen voltam már szerelmes, de ez most nem pusztán szerelem. Amúgy meg én minden héten többször is szerelembe esek valakivel és többnyire mindig csúnyán végződik. Na ez az ami már aggasztó.
- Nyuszifül, majd akkor tedd fel ezt a kérdést nekem legközelebb, amikor én is húzhatom le rólad, rendben? - Én viszont ez most nagyon is komolyan mondtam, úgy is gondoltam. Hiszem, nem is.... Tudom, hogy egyszer annak is eljön majd a napja. Én pedig nem fogok habozni. Iszonyatosan kell nekem és meg is fogom szerezni. Könnyű lesz. Miért? Mert Ő is akarja. Akar engem és nem fog ellenkezni a szándékommal. Az enyém lesz. Ez szinte elkerülhetetlen. Mindketten tudjuk. Addig kéretheti magát és játszhatja a megközelíthetetlen, az elérhetetlent ameddig csak akarja vagy ameddig Én rá nem unok és be nem bizonyítom neki, hogy mennyire téved.
- Mármint mivel? Veled igen. Káprázatosan áll rajtad ez a vörös, igazán dögös. - Jegyeztem meg, csakhogy épp a nyálam nem csurrant el. De erre mindig odafigyelek. Természetesen nem vagyok elégedett magammal, de ma ne is akarjak többet ennél. Ez ma nem az a nap. Tehát csak megpróbálom élvezni a látványt és élni a lehetőséggel, hogy ma este csakis velem fog táncolni. Ja, hogy Ő ezt még nem tudja? Elfelejtetem volna közölni ezt a kis apró részletet?
- Hát akkor, csak utánad. - Böktem az ajtó felé, hogy igazán mehetnénk most már. Eleget láttam, köszönöm. Elérte a kiváló hatást, még pedig hogy majd megveszek érte!










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Vas. Aug. 04, 2013 10:47 pm

Stephen & Jennifer


Pajzán gondolatokra ébreszt a kettőnk közötti vibrálás. Lassan már foghatóvá fog válni az a szexuális feszültség, amit akkor érzek mikor csak mi ketten vagyunk egy légtérben. Nem hinném, hogy tévednék ha azt feltételezném Stephen is érzi azt amit én. De ha nem figyelünk rá, talán idővel el fog múlni. El kell, hogy múljon! Nem maradhat ez így az idők végezetéig, mert én biztosan nem adom meg neki azt az örömöt, hogy engem is csak egy játékszerként kezeljen. Csak azért akar ennyire mert nem kaphat meg, aztán nincs rá garancia, hogy továbbra is érdekes leszek neki miután beadnám a derekamat, ami kizárt!
- Nyuszifül? Ne már, ezzel a szöveggel sikerült már egyáltalán hódítanod? - Ha már itt tartunk igazán lehetne kreatívabb a becézésben, mert nekem nem nyerte el a tetszésemet.
- Azért ne éld bele magad ennyire, mert nem lesz legközelebb, csak mert olyan sem fog lenni, hogy te szabadítsd meg a fehérneműmtől. - Csak a miheztartás végett árulom el neki ezt a roppant fontos információt. Nem árt ha tudja, hányadán is állunk. Attól még, hogy ma a segítségemre sietett és felveszem a kedvéért az általa kiválasztott ruhát ez még semmit sem jelent. Reggelre vissza zökkenünk a régi kerékvágásba.
- Vigyázz a szemedre, még a végén kiesik úgy bámulsz. - Nem zavartattam magam, mérjen csak végig, nézze meg jól azt a testet amit sosem kaphat meg.
- Azért vigyázz, nehogy leess a lépcsőn, miközben elmélyülten fürkészed a fenekemet, még a végén komolyabban megsérülsz és nekem másik táncpartnert kellene keresnem magam mellé, micsoda csalódás lenne.- Már csak a hatás kedvéért is úgy mentem előtte, hogy finoman ringattam csípőmet. Mégis miért engedett volna előre? Nem azért mert úriember, hanem mert élvezi ha bámulhat. Talán mazochista volna? Mert ezzel is a saját dolgát nehezíti meg. Ha nem történik semmi váratlan incidens akkor egyenest lesétálok a lépcsőn egészen a tánctérig.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Aug. 05, 2013 7:39 am






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








- Hát tudod nyuszifül mindenki másra vágyik. A legszebb az egészben, hogy Én pontosan tudom, hogy Te mire vágysz, de az hogy itt illegeted magad egy szál törölközőben még semmit sem jelent. Annyi nőt láttam már így,hogy probléma nélkül megtudom állni, hogy ne tegyek semmit, ha úgy akarom vagy épp úgy látom jónak. De persze az is előfordul, hogy visszanyal a fagyni, mint Vickie esetében. Mondd, mégis hogyan kéne a tudtára adnom fogja már fel végre, hogy nem kell? Próbáltam szépen, próbáltam csúnyán, de mintha csak a falnak magyaráztam volna. Ennél azért okosabbnak hittem tekintve, hogy a barátnőd, vagy mi... Sőt, Én azt gondoltam, hogy mi előtt még bármi is történne óva inted tőlem, megzsarolod, megfenyegeted vagy tudom is Én... - Mi tagadás, Vickie nem egy bányarém, de még ehhez mérten sem valaki okos. Ennél már csak az volna visszataszítóbb ha az öszt6öndíjasok közül válogatnék. Gyomorforgató... Már az elején tudtam, hogy valami nem stimmel. Vickie-t nem Én néztem ki magamnak. Ő szemelt ki engem magának. Én pedig mit sem sejtve belementem a játékba. De komolyan azt merte gondolni, akár egy percig is, hogy ebből majd lehet valami komolyabb? Mert akkor ostobább mint hittem.
- Amúgy tudod, hogy neki köszönheted a dolgot? Ennek tekintetében pedig bánhatnál vele kicsivel jobban is. - Mondjuk nem mint egy felmosó ronggyal. Egyébként az, de ezt most tényleg neki köszönheti, beláthatná. Nekem ugyan fogalmam nincs mi hogyan történt vagy, hogy Ő honnan tudott erről, de lényeges ez most? De Jen egész biztosan nem fogja elfelejteni és majd még gondja lesz rájuk...
- Mond csak, büszkeséggel tölt el, hogy ellent tudsz mondani magadnak? - Ha nem Ő tenné ezt most, azt mondanám, hogy egészen jól csinálja és hogy tud valamit. De felőlem addig folytatja ameddig csak akarja. Nem érdekel mit csinál. Folytassa csak... Annál szebb lesz mikor egy reggel arra eszmél, hogy az Én ágyamban ébredt fel. Beteges, de Én ezt élvezem.
- Nem emlékszem, hogy a megjegyzéseid is szerepeltek volna a megállapodásban. De nem kell aggódnod, már hozzászoktak. Mellesleg pedig ronda nőket nem bámulok... - Most komolyan ezen problémázik? Nemhogy csendben maradna. Tudom, hogy ezt akarta, hogy én választottam... Na és milyen jól tettem.
Megjegyzése hallatán csak elnevettem magam. Az utolsó lépcsőfokoknál elé kerültem majd ahogy azt illik lesegítettem. ezek után kézen fogtam... Nem érdekel ha nem teszik neki. Ezután a táncparkettre vezettem. Még egyszer megforgattam - gyönyörű - majd táncolni kezdtem. Egyelőre csak úgy mint mindenki más.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Aug. 05, 2013 9:31 pm

Stephen & Jennifer



- Esetleg elszeretnéd nekem is mondani, hogy mire vágyok? - Szóval tudja? Nem lehet, hogy inkább csak azt hiszi, hogy tudja? Aztán nehogy padlót fogjak attól amit mondani fog nekem, de amennyire ismerem már biztosan benyög valami olyan szöveget, hogy csak rá vágyok. Na és ha így van? Sosem ismerem be! Túl büszke is vagyok megadni neki ezt az örömöt.
- Ha ezt előbb tudom akkor nem fáradozok azzal, hogy a fürdőben öltözzek át, hiszen már meztelen női testet is volt szerencséd látni, akkor gondolom az, hogy előtted meztelenkednék az sem lenne rád különösebb hatással. - Felvont szemöldökkel figyelem, nem is tudom talán várnék egy kis rezdülésre, valami reakcióra részéről, amitől elárulná magát előttem. Tartok attól, ha egyszer is villantok magamból valamit, egyből azt hinné, hogy bekapcsoltam előtte a zöld lámpát és nyugodtan elstartolhat.
- Vick csak egy kis szeretetre vágyik, szóval miután kedvedre elszórakoztál vele legyél vele kedves, és ha már nagyon a terhedre van, akkor beszélek vele. - Végül is mondjuk rá, hogy a barátnőm, a külvilágnak annak látszhat, de számomra csak egy bábú akit kedvem szerint mozgathatok. Nincs is jobb tudatlan embereket manipulálni.
- Úgy bánok vele ahogy megérdemli. Nehogy azt mondd, hogy elsírta neked mennyire szadista vagyok vele. - Biztosra veszem, hogy Stephen sem játszadozott volna el vele, ha előtte nem készítettem volna fel drága "barátnőmet". Sokat köszönhet nekem és még többet is fog, még nem végeztünk.
- Te mégis miféle ellentmondásról beszélsz? - Esetleg arról, hogy azt mondom, hogy nem kaphat meg és mégis engednék a csábításának? Előbb kellene ahhoz felkelnie, hogy betudjon fűzni. Nem adom könnyen magam, ha kellek neki szenvedjen csak, nem fogom megkönnyebbíteni a dolgát.
- Ha ennyire zavarnak csípős megjegyzéseim talán kénytelen leszel befogni a számat. - Csak remélni tudom, hogy nem lesz sok szemtanúja annak, hogy kézen fogja járkálok vele, tény hogy nincs a tetszésemre, de bele tudok törődni. Talán kibírok vele pár perc táncolást is, remélem nem él abban az illúzióban, hogy az egész estémet rá áldozom fel. Mikor vége lett az első számnak csak akkor szólalok meg ismét.
- Táncoltam veled, most már mehetek? - Mert abban nem állapodtunk meg, hogy meddig kell részt vennem ebben a színjátékban.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
my pretty face
avatar

I'm a prince

this is me

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : London



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Aug. 05, 2013 10:30 pm






Jennifer & Stephen
-------------------------------------------------------------








- Jobb szeretném majd egyezer inkább megmutatni. De amíg ez nem lehetséges... Senkinek sem szoktam a technikámat ecsetelni. Ugye megbocsájtasz? -Hogy mire vágyik? Megmondom én. Látom a szemében. Nem pusztán kellek neki. Akar, iszonyatosan kíván minden egyes porcikája. Más különben nem kéretné magát. Megmondom én mi kell egy ilyen nőnek. Az, hogy valaki végre megragadja, ne csak gyengéden simogassa. Hogy valaki végre ellentmondást nem tűrően teperje le akár a szabadban vagy akár, hogy egy falnak nyomva essen neki. Hogy valaki egyetlen mozdulattal tépjen le róla minden egyes ruhaneműt az utolsó szálig. Folytassam?
- Mondd Jennifer mit akarsz látni? Azt szeretnéd rajtam látni, hogy majd megveszem érted? Hogy őrült módon bármit megtennék azért, hogy az enyém lehess? Hogy majd kifelé menet hevesen a falhoz présellek és vadul neked esem. Te pedig majd ártatlanul tiltakozol néhány pillanatig majd megadod magad? Mondd, mit akarsz Te tulajdonképpen? Magadnak egyáltalán bemered vallani? Nem hiszem... - Ebben a játékban mindeddig csak Én voltam hozzá őszinte. Ő viszont mindvégig csak hazudott nekem. Nem túl sportszerű. Én pedig nem szeretem azokat a játékosokat, akik nem képesek fair játékot folytatni. Mégis mit akar így bizonyítani ha még csak a tiszteletemet sem tudja kivívni magának?
- Vick? Szeretetre? Na és szerinted jó helyen keresi a gyöngédséget? - Majd mikor már a terhemre van? Már jó ideje a terhemre van. Sosem érdekelt különösebben. Nem tagadom, eleinte el tudott szórakoztatni, de ennyi. Semmi több. Én ennél semmi többet sem ígértem neki. Sőt, próbáltam vele szót érteni a magam módján erről a helyzetről, de nem igazán értett a szép szóból. Én meg eddig még nem szerettem volna drasztikusabb eszközökhöz folyamodni. Most pedig abban bízom, hogy majd Jen megteszi helyettem. Igazán nem kérek sokat.
- Ha elsírta is valószínűleg nem figyeltem rá... - Nem mintha bármikor is odafigyeltem volna arra amit mond. Rá magára nagyon is figyeltem, amikor kellett. De ha még fecseg is közben, az nálam nem fekszik.
- Talán meg is teszem. - Talán nem kéne alábecsülnie. Nagyon nem kéne. Azt hiszi nem fognám be a száját ha felbosszantana vagy ha úgy hozná a helyzet? Ez a nő tévhitekben él, komolyan mondom. Szerintem erre még Vickie is hamarabb rájött volna tekintve, hogy nem egy lángelme. Ami valóságos szégyen származását tekintve.
- Azt kértem táncolj velem. De ugyan akkor azt nem kötöttem ki, hogy meddig is fog tartani a tánc. Szóval nem mész te sehová sem, nélkülem. - Örömittasan néztem mélyen a szemébe majd húztam még közelebb magamhoz.
- Eldöntheted mit szeretnél csinálni. Vagy játszod továbbra is a szerepedet, hogy mennyire szenvedsz a közelemben vagy talán megpróbálhatnánk jól érezni magunkat, együtt. Mit választasz? - De persze ha jobb szeretné szívesen megkereshetem neki Trevort is majd visszahozom, hogy ott folytathassák, ahol abba hagyták. Én pedig utólagosan is elnézést kérek a zavarásért.










_________________
 
Stephen Deschanel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
my pretty face
avatar

I'm a princess

this is me

Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jul. 10.
Age : 25
Tartózkodási hely : Westburry University



TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    Hétf. Aug. 05, 2013 11:16 pm

Stephen & Jennifer



Kaptam egy újabb cseppet sem burkolt célzást tőle, amivel ismét nem tudok mit kezdeni, csak hárítani és visszautasítani. Még csak az kellene, hogy azt gondolná tényleg érdekel annyira, hogy büszkeségemet félre dobva beadjam a derekamat.
- Miből gondolod, hogy érdekelne a technikád? - Unottan kérdezek vissza, mintha csak éppen az időjárásról fejteném ki a véleményemet, vagyis még arról is szenvedélyesebben fecsegnék.
- Ennyire tudni akarod? Hát legyen. - Drámaian felsóhajtok, majd a hatás kedvéért közelebb is lépek hozzá, hogy láthassa rajtam mennyire hidegen hagy a túlzott közelsége.
- Nem akarok tőled semmit, csak játszadozok veled. Élvezem, hogy mennyire megveszel értem, csak mert tudod, hogy nem kaphatsz meg. Ha tényleg kellenél akkor már rég az ujjaim köré csavartalak volna, de hát sosem szerettem az egyszerű és unalmas dolgokat, minden annyira jelentéktelennél válna ha hanyatt vágnám magam, vagy te máshogy gondolod? - Kötve hiszem, hogy ezt szerette volna tőlem hallani, de hát az élet sem kívánságműsor. Talán most voltam vele eddig a legőszintébb, de az igazság mellékhatása egy kis fájdalom, ami a túlzott őszinteséggel jár.
- Tudod egyáltalán nem is értem, hogy miért avatsz be ebbe, mert nem mondanám, hogy izgat a téma. - Semmi kedvem a hígagyú barátnőmről és Stephen egymásra találásáról beszélgetni. Nem azért mert féltékeny lennék, csak ne teregesse ki nekem a hálószobatitkokat, egyébként már Vick túl sokat is megosztott velem.
- Nem hinném, hogy lenne hozzá elég merszed, különben is a mai napra elég volt az, hogy már egyszer elkenődött miattad a rúzsom. - Csak úgy finoman burkoltan próbálom vissza emlékeztetni arra a gyalázatos esetre, mikor meg mert csókolni. De hát ilyenek az állatok, nem mindig tudnak uralkodni vad ösztöneiken.
- Remélem minden egyes pillanatot kifogsz élvezni a mai estéből, mert ez az első és egyben utolsó eset is, hogy ilyen kedves vagyok hozzád és nem hagylak csak úgy faképél. - Nem vagyunk összeláncolva, ezért akármikor itt tudnám hagyni, mégsem teszem, egyelőre.
- Sehogy sem fér össze nálam, hogy jól érezzem magam úgy, hogy veled vagyok, szóval továbbra is választom a szenvedést. - Csaknem olyan önelégülten mosolyogtam rá, mint ahogy Stephen az előtt rám. Van amiben még nekem is sikerül osztozkodnom, szóval ha szenvedek én akkor már pedig Stephen is fog, de még tőlem is jobban. Pont kapóra jött a zene váltás, én pedig nem szégyenlősködve kezdtem bele a táncba, közben megesett, hogy párszor találkoztak egymással csípőink. Vajon mikor fogja feladni? Mert ez így nagyon kínos fog lenni, ha elérem nála a kellő hatást.

_________________


Szeretlek medvesajt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com/
Ajánlott tartalom
my pretty face


this is me




TémanyitásTárgy: Re: Stephen & Jennifer -    

Vissza az elejére Go down
 

Stephen & Jennifer -

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Westburry University :: London :: Belváros-